Az óraszámokról

Úgy látom, hogy aki nem bújja rendszeresen a jogszabályokat, nehezen igazodik el az eddig és most is érvényes, valamint a 2020. szeptember 1-től az új NAT szerint felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraszámok útvesztőjében. Amennyire tudom, most tisztázni szeretném a helyzetet. Igyekszem pontosan hivatkozni jogszabályokra, nehogy azzal legyek megvádolható, hogy nem hiteles információkat közlök. Az új NAT óraszámaira vonatkozó adatok a Kormány 5/2020. (I. 31.) rendeletéből származnak, amely valójában a Kormány 110/2012. (VI.4.) rendeletének, vagyis egyszerűbben a NAT-rendeletnek a módosításáról szól. Magának az eredeti rendeletnek az új szövege e bejegyzés készítésekor még nem áll rendelkezésre, de a módosító rendelet szövege is elégséges az óraszámok megállapítására. Tudni kell, hogy 2012-ben az óraszámokra vonatkozóan a NAT rendeletben csak a műveltségterületenkénti ajánlott(!) minimumok és maximumok(!) szerepeltek, az óraszámok pontos rögzítését a kerettantervi EMMI rendelet tartalmazta. 2012 és 2020 között (sajnos nem tudom megmondani, hogy pontosan mikor) némileg módosult az óraszámok szabályozása, a még finanszírozható tanórák számát már nem a NAT, és nem is a kerettantervek tartalmazzák, hanem egyenesen a köznevelési törvény: 2011. évi CXC törvény a köznevelésről, 5. melléklet). A még finanszírozható órakeret azt jelenti, hogy nagyobb lehet a heti óraszám, mint ami az egyes évfolyamokra ebben a táblázatban meg van adva, de a többletet a fenntartó már nem köteles finanszírozni. 

Ezt megelőzően a ténylegesen az iskolákban érvényesítendő óraszámokat a kerettantervi rendelet szabályozta, és valójában ez után is szabályozza, kivéve a 2020/21-es tanév és a 2023/24-es tanév között (ezeket is beleértve) a NAT bevezetésével kapcsolatban felmenő rendszerben érintett évfolyamokat. A kerettantervi rendelet száma: 51/2012. (XII.21. EMMI rendelet. Ebben az óraszámokat a mellékletekben találjuk meg (jó gyűjtemény van az OFI honlapján). Sokféle kerettanterv van, mert sokféle szint és iskolatípus, valamint különleges nevelési, képzési feladat van. Én itt és most csak az általános iskolákkal és a gimnáziumokkal foglalkozom. Ennek az az oka, hogy a NAT-2020 nem foglalkozik a szakképzést is végző intézménytípusokkal (csak néhány érintőleges megjegyzés található benne ezekre vonatkozóan), így nem tudok összehasonlításokat tenni. 

A törvény tehát nem maximálja a heti óraszámokat az egyes évfolyamokon, csak a finanszírozható órák számát. A NAT-2020 viszont elvégzi ezt a maximálást, amit a törvény a finanszírozható maximumként ír le, azt a NAT-2020 abszolút maximumként értelmezi. Hogy ezt megteheti-e, azt én nem tudom, nem vagyok jogász, nekem gyanús, hogy egy alsóbbrendű jogszabály nem korlátozhatja a felsőbbrendű jogszabályban meghatározott lehetőségeket, de lehet, hogy ebben tévedek.

Nem csak a törvény, a korábbi (2012-es) és a mostani (2020-as) szabályozás adatait adom meg, hanem a 2018-ban ismertté vált NAT tervezet adatait is. Ez ugyan nem jogszabály, de nagyon érdekes látni, hogy miképpen változtatták meg a NAT kidolgozói az elmúlt másfél évben az óraszámokat.

A 2012-es, a 2018-as és a 2020-as dokumentumok esetében megadom a kötelező heti óraszámokat évfolyamonként, a szabadon választható tanulmányokra fordítható keretet, és e két adat összegét, ami egyben évfolyamonként a lehetséges tanóraszám maximumaként szerepel a NAT-ban, de majd látjuk, hogy ez nem igaz.

Nézzük akkor az adatokat:

	Évfolyamok
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.
Finanszírozható heti felső határ (törvény)	25	25	25	27	28	28	31	31	35	36	35	35
2012 kötelező	23	23	24	24	26	25	28	28	29	32	29	27
2012 szabadon választható	2	2	3	3	2	3	3	3	4	4	6	8
2012 összes	25	25	27	27	28	28	31	31	33	36	35	35
2018. tervezet kötelező	22	22	22	23	26	26	28	28	31	31	30	31
2018. tervezet szabadon választható	2	2	2	2	2	2	2	2	3	3	4	3
2018. tervezet összes	24	24	24	25	28	28	30	30	34	34	34	34
2020 kötelező	22	22	22	23	27	27	29	28	32	32	30	29
2020 szabadon választható	2	2	2	2	1	1	1	2	2	2	4	5
2020 összes	24	24	24	25	28	28	30	30	34	34	34	34

Mi a tanulság?

1. Valóban van óraszám csökkenés a 2012. évi összes és a 2020-as összes óraszámokat összehasonlítva. Egy évfolyam esetében 3 tanóra (3. évf.), Két évfolyam esetén 2 tanóra (4. és 10. évf.), 6 évfolyam esetén 1 óra (1., 2., 7., 8., 11., 12. évfolyamok), de két évfolyam esetén nincs változás (5. és 6. évfolyamok), és a 9. évfolyam esetében kifejezetten növekedés van. Ez az átlagosan 1 tanóra/ évfolyam csökkenés egészen kis mértékű, és nem is ítélhetünk róla pozitívan, hiszen a tananyag növekedése mellett csökkennek az óraszámok, ami valójában a terhelés fokozódását jelenti.
2. A szabadon választható tantárgyakra fordított órakeret határozottan kisebb, mint a 2012. évi szabályozásban. Csak az 1. és a 2. évfolyamon nincs változás, az összes többi évfolyamon csökkenést tapasztalunk. A kormány szívesen hivatkozik arra, hogy csökken az összóraszám. Mint látjuk, ez a csökkenés döntően a szabadon választható órakeret terhére következett be, ez alól csak az alsó tagozat kivétel.
3. Ugyanez a helyzet nagyjából a tervezet adataival történő összehasonlítást tekintve: csak a 12. évfolyamon szerepel a NAT-2020-ban nagyobb szabadon választható órakeret, mint a 2018-as tervezetben, a fennmaradó évfolyamok kb. felében csökkenést tapasztalunk. 
4. Valójában a változásokról a legtöbbet a kötelező óraszám változása árulja el. A kötelező óraszámok az alsó tagozaton kis mértékben valóban csökkentek. Ám az összes többi évfolyam esetében már nem ez a helyzet, ezek között csak kettő van, amelyben nem nőtt a kötelező óraszám, az évfolyamok felében ez a szám növekedett. Akár azt is mondhatjuk, hogy a kormány kommunikációjával szemben az óraszámok (ha a kötelező órákra figyelünk) nem csökkentek, hanem növekedtek.
5. Végül arról, hogy a maximumok maximumok-e valóban. Nem azok az emelt szintű, a két tanítási nyelvű, a nemzetiségi oktatásban résztvevők számára. Ezek esetében ugyanis a maximumhoz (ami így nekik nem maximum az esetek nagy részében) 2-3 heti tanóra hozzájön.