A pedagógusok által az oktatáspolitika változtatásával összefüggésben megfogalmazott követelések önmagukban is igényelnek némi alátámasztást, továbbá a hatalom részéről megfogalmazott ellenvéleményekben is szerepelnek tételek, amelyek higgadt értékeléséhez szükségesek bizonyos konkrét ismeretek. Arra gondoltam, összeszedek az általam ismert, megvizsgált tények és adatok közül olyanokat, amelyek érinthetik ezt a jobbára látens vitát. Tessék használni őket Kollégák!
Az egyik gyakran felmerülő kérdés (érdekes, hogy mind a kritikát megfogalmazók, mind a kormány használja az érvet, csak más-más állítások mellett), hogy a magyar oktatásnak romlik a színvonala. Romlik-e vajon? Nézzük a tényeket!
A TIMSS (Trends in Mathematics and Science Study) nemzetközi vizsgálatban a következő eredményeket értük el (a táblázatban szereplő számok pontszámokat jelentenek, és egymással összehasonlíthatók, a felfelé és lefelé mutató nyilak azt jelzik, hogy a 2011. évi mérésben kapott eredmény szignifikánsan eltér-e - és milyen irányban tér el - a 2003. évitől):
|
|
Természettudományok
|
Matematika
|
||
|
|
4. osztályosok
|
8. osztályosok
|
4. osztályosok
|
8. osztályosok
|
|
1995
|
508
|
537
|
521
|
527
|
|
1999
|
|
552
|
|
532
|
|
2003
|
530
|
543
|
529
|
529
|
|
2007
|
536
|
539
|
510
|
517
|
|
2011
|
534
|
522↓
|
515↓
|
505↓
|
Amint látható, csak a természettudományokban és csak a 4. évfolyamon nem beszélhetünk romlásról. A többi esetben azonban a 2011. évi eredményünk rosszabb, mint a 2003. évi.
Nézzük ugyanezt a PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés adataival!
|
|
Matematika
|
Szövegértés
|
Természettudomány
|
|
2000
|
488
|
480
|
496
|
|
2003
|
490
|
482
|
503
|
|
2006
|
491
|
482
|
504
|
|
2009
|
490
|
494
|
503
|
|
2012
|
477↓
|
488↑
|
494↓
|
A PISA esetében 2012-re mind természettudományból, mind matematikából romlás következett be 2003-hoz képest, szövegértésből viszont szignifikánsan jobban teljesítettek 15 éves tanulóink, mint 2003-ban.
A nemzetközi vizsgálatok eredményei tehát azt a vélekedést erősítik, hogy Magyarország teljesítménye a tesztekben csökkent. A szövegértés 2012. évi PISA eredménye kivétel ez alól, de vegyük észre, hogy a 2012. évi eredményünk szövegértésből rosszabb volt (szignifikánsan), mint a 2009. évi, tehát elképzelhető, hogy egy negatív tendencia első jelét láthattuk. Ebben azonban nem lehetünk biztosak, ősszel, a 2015. évi mérés eredményeinek megismerésekor majd többet tudunk.
Az Országos kompetenciamérés eredményei nem mutatnak változást 2003 óta semelyik évfolyamon (6., 8. és 10. évfolyamokon zajlanak mérések). Ezt akár furcsa eredménynek is tekinthetnénk, hiszen matematikából mindkét nemzetközi mérésben csökkenést tapasztaltunk, szövegértésből viszont növekedést. (Akkor ez most hogy van? - kérdezhetnénk pestiesen.) A magyarázat nagy valószínűséggel az, hogy a tesztek nem ugyanazt mérik. E probléma szakmai hátterének bemutatása itt nem lehet célom, de ha valakit érdekel, olvassa el az itt megjelent tanulmányomat.
Vagyis a magyar oktatási rendszernek a tanulás terén, a tekintetbe vehető mérések által lefedett területeken mutatott teljesítménye vegyes képet mutat. Vannak eredmények, amelyek romlást mutatnak, vannak, amelyek szinten maradást, és kevés (az itt tárgyaltak közül egy) esetben beszélhetünk javulásról. Ebből nem lehet kialakítani megnyugtatóan egy általános képet. Az eredmények a romlást mutatók - azonban figyelmeztetőek.
(Folytatása következik)
488↑ ???
VálaszTörlésszövegértés :D "... nyilak azt jelzik, hogy a 2011. évi mérésben kapott eredmény szignifikánsan eltér-e - és milyen irányban tér el - a 2003. évitől"
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törléssorry! Sorry! SORRY! Az előző mérési eredményt néztem. :-(
TörlésAzt azért illene megjegyezni, hogy a PISA mérések kezdetétől a 2009-esig javulnak, ez a javulás vész el 2012-ben (amikor már kormányzati szitokszó a kompetencia-fejlesztés). Ez nem azonos azzal, mintha végig romlott volna. + a szignifikáns kifejezés használata a szórástartomány megnevezése nélkül nem túl korrekt.
VálaszTörlésMatematikából nem nő az eredmény, és 2012-re csökken, szövegértésből 2009-ben van egy lényeges növekedés,és én is hajlok rá, hogy ebben van szerepe a kompetenciafejlesztésnek (bár akkor miért esik vissza a következő mérésben az eredmény?), a természettudományokat tekintve pedig csak 2000 és 2003 között van növekedés. A többi esetben a látható különbségek egyik évről a másikra nem szignifikánsak, kivéve az utolsó méréskor a nyilakkal bejelölteket. A kormányzati kommunikációban szereplő megfogalmazás, hogy 2003 óta romlanak az eredmények, a PISA vizsgálat eredményeivel sem és az OKM eredményekkel sem támasztható alá, ezt jobban kiemelhettem volna. A szignifikáns szó használata korrekt, ha van mód az ellenőrzésre. Márpedig részben úgy van rá mód, hogy az ember megnézi az információt az eredeti publikációkban, másrészt pedig úgy, hogy még az eredeti adatbázisok is letölthetők, és SPSS-szel bárki, aki ért hozzá, nekiállhat t-próbákat számolni. Egy szakmai publikációban magam is pontos szignifikanciaszint megjelöléssel, szórással és mintaelemszámmal együtt közölnék ilyesmit, de ez nem egy precíz szakmai cikk. Egyébként is állandóan azt a kritikát kapom, hogy ezek az írások túlságosan szakmaiak, túlságosan technikaiak. A kritika csak felerősödne, ha most teleraknám olyan - szakmai publikációkban szükséges - adatokkal, amelyek amúgy egy statisztikai összehasonlítás eredményét befolyásolják. A szórástartomány alatt valószínűleg a konfidenciaintervallumot értette. Igen, azt is lehetne közölni, és akkor nem kell szórás és mintaelemszám, de ezt a fogalmat meg a beavatottakon kívül más nem ismeri, és az olvasóim között nagy valószínűséggel ők vannak nagy többségben.
TörlésKöszönöm :)
TörlésHogy csökken, vagy kb stagnál, az attól függ, mekkora az eredmények szórása a teljes mintában (nem csak magyarországra vonatkoztatva)
VálaszTörlésKedves Gergely! Szerintem attól nem függ. Elképzelhetjük, hogy senki más nem írja meg a PISA teszteket, csak a magyar gyerekek, méghozzá két egymást követő alkalommal. Mindkét alkalommal a minták egy-egy populációból valók, és a hipotézisvizsgálattal azt nézhetjük meg, hogy a két populációban a várható értékek eltérnek-e egymástól (kétmintás t-próba). Az eredmény függ a két átlagtól, a két szórástól (így ezek csak "magyar szórások") és a mintaelemszámoktól. Ilyen összehasonlításhoz nem szükségesek a többi ország eredményei, azok nem befolyásolják a próba eredményét.
Törlés