Ki és mi a nemzetellenes?

Aki itt 2020. elején arra adta a fejét, hogy kritikát fogalmazzon meg a NAT-2020 dokumentummal kapcsolatban, szembe kellett, hogy nézzen azzal, hogy a nemzet ellenségének fogják kikiáltani. Az én véleményem szerint ez pontosan fordítva van. Azt állítom, hogy a NAT-2020 a nemzetellenes. Komoly érveim vannak rá, egyáltalán nem arról van szó, hogy eggyel növelni szeretném a mocskolódó megnyilvánulások számát. Nézzük mire alapozom az állításomat!

Ez a NAT nem lehet a nemzet NAT-ja, nem szolgálhatja a NAT a teljes nemzet felemelkedését, ha a középfokú oktatásban valójában csak a tanulók 40%-ára (a gimnazistákra) érvényes. A gyermekek, a fiatalok egy jelentős tömegének a nemzetből való kizárása az oktatás terén nemzetellenes.

Nemzetellenes az a NAT, amely totálisan érvényesíti azt az elvet, hogy a 12 éves közoktatás alatt minden tanulónak tökéletesen ugyanazt kell tanulnia. Azért nemzetellenes, mert a modern korban az iskola legfontosabb funkciójának teljesítését teszi lehetetlenné. Ez a funkció a személyre szabott oktatással az egyének sajátos, egymástól eltérő fejlődése feltételeinek biztosítása. A NAT végletesen megakadályozza, hogy az iskola a pedagógiai differenciálás eszközeit használva alkalmazkodjék a gyerekek, a fiatalok igényeihez és sajátosságaihoz. Ezzel egy potenciális magas színvonal elérését teszi lehetetlenné, a nemzet károsul óriási mértékben ebben a folyamatban, ez nemzetellenes.

Nemzetellenes az a NAT, amely azzal is visszaveti az oktatás fejlődését, hogy olyan mennyiségű tananyagot ír le (explicit módon is), illetve olyan mennyiségű tananyag megtanulását teszi kötelezővé a tanulási eredményekbe foglalt célok elérése érdekében, hogy az a diákok nagy többsége, és minden pedagógus számára bénító mértékű terhet jelent. A „fizikailag” nem elvégezhető munka megkövetelése tanulástól és értelmes, fejlesztő tanítástól való elfordulást, kiábrándulást eredményez, vagyis jelentősen csökkenti a teljesítményt. Ez az eljárás súlyosan növeli az esélyegyenlőtlenségeket is, hiszen a kialakult helyzeten az inkább a magasabb társadalmi státusú csoportokhoz tartozó tanulók tudnak némileg úrrá lenni (az ő többségük sem megfelelő mértékben). Az iskolai kudarcélmények kódolása súlyosan nemzetellenes.

Nemzetellenes a NAT abban is, hogy avítt pedagógiai szemléletet közvetít, kényszerít rá a magyar iskolákra. Nemzetellenes, ha gátoljuk azt a folyamatot, amelyben a magyar oktatás fokozatosan a legmodernebb pedagógiai elképzelések megvalósítójává válik. A pedagógiai elmaradottság megnyilvánul a következőkben:

• Csak üres szólamok maradnak a tevékenységközpontúságra és a gazdag módszertani repertoár alkalmazására vonatkozó, amúgy a NAT-ban szereplő szövegrészek, mert a túlterheltség, a differenciálás megfojtása kizárja a korszerű pedagógiai módszertan érvényesülését.
• Az esélyegyenlőtlenségek értelmezésével, okaik magyarázatával kapcsolatban a már régen túlhaladott deficit-modellt érvényesíti, amely, ha átitatja a gyakorlatot is, nem az esélyegyenlőtlenség csökkenését, hanem éppen, hogy a növelését eredményezi.
• Az értékrendszer formálásban, az erkölcsi nevelés tekintetében sokkal inkább az indoktrinációs pedagógia talaján áll. Nem vesz tudomást arról, hogy a gyermekek, a fiatalok maguk formálják, maguk konstruálják személyiségüket. Az iskola, ha úgy tesz, hogy az indoktrináció nevében egyetlen erkölcs, egyetlen értékrend, egyetlen világlátás kritika nélküli, alternatív szemléletmódok vizsgálata nélküli elsajátítását tekinti jellemformálásnak, ellehetetlenítve a gyerekek, a fiatalok saját választásait, akkor éppen, hogy egy nemzetellenes gyakorlatot valósít meg (amúgy tökéletesen kontraproduktív módon).
• Korunk meghatározó pedagógiai elméletének és gyakorlatának, a konstruktivista pedagógiának még a nyomai sem fedezhetők fel a dokumentumban, ami a korszerű pedagógiai gyakorlat kialakításának – ez ma már bátran állítható – jelentős akadálya.
• A reál területeken a NAT egy mára már tantervekben egyáltalán nem tolerálható, pozitivista, induktív-empirista tudományképet, megismerésképet és tanulásképet képvisel.
• Bár szavakban, az általános leírásokban a NAT a kompetenciafejlesztés híve, azonban a tananyag hatalmas mennyisége nem teszi lehetővé a gyakorlatban ennek az elvnek az érvényesítését.

Nemzetellenes a NAT azért is, mert az oktatás minden részletét szabályozza. Meghatározza a tantárgyi rendszert, a tantárgyakig lemenően az óraszámokat, a tanítás teljes tartalmát. E szempontból azért nemzetellenes, mert ezzel is hozzájárul a differenciálás ellehetetlenítéséhez, nem hagy teret a helyi innovációk kibontakoztatásának, de még csak a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodásnak sem. Merev struktúra, amely minden intézmény számára ugyanazt írja elő, az egész nemzet látja kárát ennek a központosító, egységesítő gyakorlatnak.

Nemzetellenes a NAT, mert a színvonalasabb nevelő munkát végezni akaró pedagógusokat szabályszegésre, és egy nagy részüket ennek következtében hazugságokra készteti. Rombolja a jogkövető magatartás melletti elkötelezettséget, a „megcsináljuk okosba” Magyarországát építi azzal, hogy lehetetlenné teszi éppen az értékes pedagógiai munka érvényesülését, pontosabban azt egy szürke zónába száműzi. Az erkölcsi rend ilyen aláásása is súlyosan nemzetellenes cselekedet.

***

Amikor tehát a NAT-2020 védelmében nyilvánulnak meg úgy emberek, hogy számon kérik a kritikát megfogalmazókon a nemzeti értékek képviseletét, és úgy igyekeznek beállítani a helyzetet, mintha az új NAT végre a nemzeti értékek hiteles képviselője lenne, akkor éppen, hogy egy képfordító optikai eszközön keresztül látják a világot. A nemzeti értékeket, sőt, a nemzet védelmét éppen azok képviselik, akik a NAT kritikáját fogalmazzák meg, és akik védik, azok pedig alapvetően nemzetellenes nézeteket képviselnek.