Dan Propper után szabadon az utolsó óra története

(Az eredeti olvasható például itt: http://www.magyarulbabelben.net/works/en/Propper,_Dan-1937/The_Fable_of_the_Final_Hour/hu/34745-Az_utols%C3%B3_%C3%B3ra_t%C3%B6rt%C3%A9nete)

Az utolsó óra 1. percében pártjának szavazáson elért eredménye alapján az Országos Vezért újra Országos Vezérnek választották. Mindenki örvendett, aki rájuk szavazott. Aki nem az ő pártjára adta le a voksát, az is örült, mert jóleső érzéssel nyugtázta, hogy korábban jól jósolta meg a választási eredményt. Mindenki boldog volt. Politológusok keresték az ellentmondás feloldását, de sehol nem találták, mert ellentmondás sem volt. Aztán megegyeztek, hogy ez egy ilyen ország. Néhányan közülük e témában megírták akadémiai doktori értekezésüket.

Az utolsó óra 2. percében az Aggteleki Csepkőbarlangból kilépve mintegy tízezer kivételes tehetség árasztotta el az országot, hogy felvirágoztassa a gazdaságot és a kultúrát. A nép örömmel fogadta őket. Munkához láttak, de hamarosan kiderült, hogy ettől minden rosszabb lett. Mind a tízezren elhagyták az országot Hegyeshalomnál.

Az utolsó óra 3. percében felavatták a szobrot, amelyet néhányan az ország legutóbbi világháborúban történt leigázása, mások az akkori állam felelősség alóli felmentése emlékművének tartottak. Az átadáson egyesek látták Adolf Hitler szellemét. Nem szólt semmit, de kitartóan mosolygott.

Az utolsó óra 4. percében az interneten hirdető prostituáltak állami alkalmazottak lettek. Egy idő után erről őket is tájékoztatták.

Az utolsó óra 5. percében feltámadt az ország rég halott első, szent királya. Lován keresztül-kasul járta az országot. Nem akart tapasztalatairól senkinek sem beszélni, viszont kért három üveg kisüstit. Szomorú arccal nekilátott, hogy elfogyassza a pálinkát. Az első üveg után már csak maga elé mormogott. Egyesek hallani vélték, hogy egy mondatot ismételget: „Miért nem nyolc részre vágattam? Miért nem nyolc részre vágattam?...”

Az utolsó óra 6. percében a NATO felszólította az országot, hogy teljesítse az elmúlt négy évre vonatkozóan megállapított költségvetési befizetési kötelezettségét, ami a katonai szervezet központjában dolgozó portások évi egyszeri fagylaltvásárlásának költsége. A hírre az Országos Vezér hívei az utcára vonultak, és a nagy nemzetközi tévéállomások kamerái felé félreérthetetlen karmozdulatot téve skandálták: „Ezt nektek! Ezt nektek!...”.

Az utolsó óra 7. és 8. perce kimaradt, mert az Országgyűlés az utolsó óra 54. percében visszamenőleges hatállyal kiiktatta azokat az ország történelméből.

Az utolsó óra 9. percében az Országos Vezér és pártja éltetésére létrejött Cementszilárd Öntudatos Fülkeforradalmárok elnevezésű szervezet felvonulást rendezett, követelve, hogy a kormány tízszerezze meg a futballstadionok építésére biztosított keretet. A felvonuláson az addig felépített stadionok is részt vettek.

Az utolsó óra 10. percében az Országos Vezér megtartotta miniszterelnöki székfoglaló beszédét. A tévében a beszéd tartalma rovásírással és fonetikus cirill betűs átírással is látható volt a képernyő alján. Rosszindulatú politikai elemzők tudni vélték, hogy a friss miniszterelnök Karl May egyik indiános regényéből olvasott fel egy részletet, ám ez a megközelítés csak az ellenzék véleményét néha közlő egyetlen rádió-, és egyetlen tévéállomáson volt hallható, a többi háromezren nem.

Az utolsó óra 11. percében az Országos Vezér a Parlament előtti beton alól kiásta a még Kádár János által oda elásott csatabárdot, és beszédet tartott az Európai Unió ellen hadba vonuló seregeknek. A miniszterelnök útnak indította a katonákat, akik uniós operatív programokból vásárolt kardigánokban, a Norvég Alap támogatásából beszerzett retikülökkel a karjukon a rakpart felé tartva, és a „Szépleányok, szépleányok…” kezdetű Illés strófát énekelve elhagyták a főteret. Utoljára Tatabányánál, egy krimóban látták a sereget.

Az utolsó óra 12. percében százhúszezer pedagógus úgy döntött, hogy belép a Karba. Az Erőforrás miniszter azonban megnyugtatta őket, hogy már bent vannak, és nagyrabecsülése, valamint szeretete jeleként átkarolta a tömeget.

Az utolsó óra 13. percében az ellenzéki pártok országjárást szerveztek. Számos vidéki kocsmát meglátogattak, aminek eredményeként a Kocsmárosok Önvédelmi Tagozata feljelentést tett a rendőrségen az üzletmenet folytatólagos károsítása bűntett miatt, ismeretlen tettes ellen. A tettesek valóban ismeretlenek voltak. Senki sem ismerte őket.

Az utolsó óra 14. percében valaki elcsaklizta a nyugdíjkasszát. Később meg nem erősített hírekben arról számoltak be a tudósítók, hogy a kasszát látták egy teherautó platóján, a gépkocsi a Lendvay utcában haladt a Városliget irányába. Még ugyanebben a percben az Országos Vezér újabb rezsicsökkentést jelentett be. A nép ujjongott, és az Országos Vezér hátát lapogatta.

Az utolsó óra 15. percében Kaya Ibrahim és Joszip Tot egy kispesti vendéglőben ebéd közben megvitatták a magyar futballbajnokság állását. Jóleső érzéssel nyugtázták, hogy megvásárolt cégeik helyzete és a magyar futball állapota között szinte tökéletes az összhang. „Hiába, ebben az országban rend van!” – nyugtázták egybehangzóan egy-egy szelet dobostorta elfogyasztása után.

Az utolsó óra 16. percében az ország legnagyobb cégének médiareklámok vásárlásáért felelős marketingesét felvilágosították a Klubrádió bejáratánál, hogy az épületben nem a Csávajopományi Gárdaszemle nevű lap szerkesztősége található. Az úr nehéz táskáját cipelve eltávozott.

Az utolsó óra 17. percében Kiss Ágota tanárnő, aki történelmet tanít egy kis általános iskolában, feltöltötte portfólióját az erre kialakított internetes felületre. Az erre kialakított internetes felület ezt megköszönte, a portfóliót a táskájába tette, kezet fogott a tanárnővel, és őszinte nagyrabecsüléséről biztosította.

Az utolsó óra 18. percében, egy előre meghirdetett akció keretében az országban az összes ajtót kinyitották, majd bezárták. A kormánypártok, az ellenzéki pártok, a parlamentiek és a parlamenten kívüliek, továbbá a minisztériumok és a kormány, valamint az államelnök közös közleményt adtak ki, amelyben a jelentős sikert annak világos bizonyítékaként értékelték, hogy az ország népe képes egységes cselekvésre. A Gellért-hegyen a szabadságszobor boldogan meglengette a pálmaágat.

Az utolsó óra 19. percében becsukott az utolsó nemzeti dohánybolt. A legkülönbözőbb helyeken csempészett dohányárukat olcsón kínáló feketegazdasági munkavállalók mindegyike mellett egy-egy Gőzpép alkalmazott minden eladás után megkapta a neki, illetve vállalatának járó nyolcvan százalékos részesedést. A dohányügyi miniszter és a kormányzópárt szóvivőnője tévéinterjúban jelentették be, hogy az ország ismét bizonyította rátermettségét, a gazdaság igenis jobban teljesít, a maffiabaloldal már megint leszerepelt, és újabb csatát sikerült győztesen megvívni a lakosság egészsége, a dohányzás visszaszorítása érdekében.

Az utolsó óra 20. percében az iskolai digitális táblákat sajátos nevelési igényűekké nyilvánították, aminek eredményeként azoknak nem volt kötelező részt venni az Országos kompetenciamérésben. A szakértői bizottságok a jól végzett munka biztos tudatában pezsgőt bontottak, és halk hangon KLIK-et éltető dalokat énekeltek.

Az utolsó óra 21. percében az Országgyűlés a tudományt liberálissá minősítette. Az utcát tömegek lepték el, tüntetve a szabaddemokraták szelleme ellen. A szabaddemokraták szelleme sajtóközleményt adott ki, amelyben síkra szállt a melegek jogaiért.

Az utolsó óra 22. percében az anyagyilkossággal és hazaárulással vádolt volt ellenzéki képviselőt a bíróság a felsorolt vádpontokban nem találta bűnösnek. Ennek ellenére hatszáz év fegyházban letöltendő büntetést kapott a volt politikus, az indoklás szerint azért, mert nincs kalapja. A később a bíróságról rabláncon elvezetett fogoly hálásan megköszönte a nevelő célzatú ítéletet, és megemelte kalapját a bíróság előtt.

Az utolsó óra 23. percében őrület szambázott át az Andrássy úton a Bajcsytól a Hősök teréig. Csak egy kávét meginni tért be egy presszóba a Kodály köröndön.

Az utolsó óra 24. percében a Bartók Béla úton egyesek Horthy Miklóst látták bevonulni. A hír terjesztőit orvosi vizsgálat alá vetették. Az orvos csoport megállapította, hogy mindegyikük kialvatlan, és ébren álmodik.

Az utolsó óra 25. percében a belügyminiszter bejelentette, hogy az ország összes lakója tagja már valamilyen hálózatnak. A hálózatok levelezőlistáin mindenki leírta Jézus nevét, ám amikor a címzettekhez az e-mailek megérkeztek, már Barabás neve volt olvasható. Az informatikusok egy új egyházat alapítottak, annak frissiben létrehozott rendje szerint felesküdtek, földi helytartót választottak, és Karinthy Frigyest szentté avatva őt kezdték imádni.

Az utolsó óra 26. percében a hasmenéstől gyötört, és eredetileg Miami Beach-ről elindult galambraj leszállt a Hősök terén. A galambok közül egyesek szónoklatokat tartottak, megállapították, hogy az ország jobban teljesít. Fél óra múlva a raj ismét felszállt, repülési nyomvonala az országban még sokáig látható volt.

Az utolsó óra 27. percében az ország legnagyobb kereskedelmi tévéje által meghirdetett tehetségkutató versenyre és műsorra való jelentkezés határideje lejárt. Senki sem jelentkezett.

Az utolsó óra 28. percében az erőforrás miniszter tárgyalást kezdett Obi van Kenobival arról, hogy az adja át jószántából az erőt az ország kormányának az államosítás egyik lépéseként. Obi van Kenobi nem állt kötélnek, folyton csak azt hajtogatta, hogy „Az erő velem van”. Mire a tárgyalás befejezése után kilépett a minisztérium kapuján, már nem volt vele.

Az utolsó óra 29. percében a nemzetgazdasági miniszter örömmel jelentette be, hogy a program harmadik évében sikerült üzembe helyezni az országban a tizenhatodik, az adóhatósághoz bekötött pénztárgépet. A miniszter ettől a GDP növekedésének megugrását várta. Az emberek otthonukban a hír hallatán mosollyal az arcukon vették tudomásul a munka frontján elért újabb nagy győzelmet, amellyel ismét egy szöget vertünk a kapitalizmus koporsójába.

Az utolsó óra 30. percében két színész, az egyik Rákosi Mátyásnak, a másik Szálasi Ferencnek maszkírozva, fellépett egy téren rögtönzött színpadra. Kezet fogtak, megölelték egymást, majd jó tanácsaikat kezdték el sorolni az összegyűlő járókelőknek. Az összegyűlő járókelők figyelmesen meghallgatták a produkciót, a végén tapsoltak, tettrekészségükről tanúbizonyságot téve hagyták el a teret. Mindenki örült, és nyugtázta, hogy ez a nap sem telt el hiába.

Az utolsó óra 31. percében a Paksi Atomerőmű belépett az Országgyűlés termébe, és szót kért az éppen zajló zárt ülésen. A képviselők ezt felemelőnek tartották, és senki nem gördített akadályt a felszólalás elé. A Paksi Atomerőmű előbb elénekelte Sarastro áriáját Mozart Varázsfuvolájából, majd kacsintott egyet az elnöki emelvény felé. A Ház hosszan tartó vastapsa kíséretében a vendég lassan, fenséges léptekkel elhagyta az üléstermet.

Az utolsó óra 32. percében tort ült a tömény hülyeség.

Az utolsó óra 33. percében az ország legnépesebb egyházának feje megáldotta a futballstadionok kapufáit, a tizenegyes pontokat, valamint a középkezdést.

Az utolsó óra 34. percében bankrablást követtek el a főváros egyik bankfiókjában. A magányos rabló előrántva egy játékpisztolynak látszó tárgyat, követelte a pénztárosnál lévő pénzt. A vicces kedvű pénztáros közölte, hogy csak száznyolcvan Forint van a kasszában, és pontosan ekkora összeget nyújtott át a rablónak. Az kikapta a kezéből a számára jelentős summát, kirohant a bankfiókból, egyenesen a szemközti pékségbe tartva. Vásárolt egy sajttal töltött süteményt, kilépett a boltból, leült az út szélére. Nemsokára melléült a kisfia. A bankrabló félbetörte a süteményt, az egyik felét átadta a kisfiúnak, és boldogan majszolni kezdtek.

Az utolsó óra 35. percében az Országgyűlés engedélyezte a betiltást. A frissen meghozott döntés és felhatalmazás alapján ezután az Országgyűlés betiltotta az engedélyezést.

Az utolsó óra 36. percében az Erőforrás miniszter egy új köznevelési törvény koncepcióját tette közzé. A Nemzeti Kötődésű Magyartanárok Társasága közleményben követelte, hogy a dokumentum szövegében bőségesen előforduló, rosszindulatú ellenzékiek által nyelvhelyességi hibáknak tartott kreatív grammatikai megoldások váljanak normává az Akadémia helyesírási szabályzatában.

Az utolsó óra 37. percében az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik fizikus kutatócsoportja bejelentette, hogy felfedezték az antigravitációt. A Kereskedelmi és Iparkamara azonnal beadvánnyal fordult a kormányhoz, hogy az sürgősen államosítsa egyrészt az antigravitációt, másrészt az egyetemet. Az antigravitáció államosítása után a rend megszilárdítása, valamint az egységesség biztosítása érdekében – folytatta követelését a Kamara – szükséges az antigravitációnak gravitációvá való átminősítése. Amikor közölték a Kamarával, hogy az egyetem állami tulajdonban van, nem kell államosítani, akkor a testület fellélegzett, s közölte, ezek szerint semmi akadálya azon követelésük teljesítésének, hogy az ELTE szakiskolaként folytassa tovább tevékenységét.

Az utolsó óra 38. percében bikák özönlötték el az ország összes nagyvárosát. Az embereknek felcsillant a szemük, magukhoz vettek egy vörös rongydarabot, és kivéve zsebükből egy kasztanyettát, így kiáltottak: ollé!

Az utolsó óra 39. percében a kormány fityiszt mutatott az Európai Bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak, az EBESZ-nek, az Egyesült Államok elnökének, majd önfeledten, gügyögéssel kísérve ütlegelni kezdte a kiságya fölé lógatott csörgőket.

Az utolsó óra 40. percében a rendőrség nyomozni kezdett egy bűnbanda után, amely ellopta az Alaptörvény asztalait, az összes díszes kiadású Alaptörvényt, az Alaptörvény összes meglévő másolatát, törölte az elektronikus változatokat, beleértve Szájer Józsefét is. A rendőrség nyomozásával párhuzamosan jogászok egy csoportja, jogtudások, bírók, ügyészek és ügyvédek elkezdték összegyűjteni, amire emlékeztek a szövegből.

Az utolsó óra 41. percében a Duna jegén a pesti nép királlyá választotta a rezsicsökkentést. Király! – rikkantották büszkén sokan még sokáig ezután jobb kezük hüvelykujját felfelé tartva. A rezsibiztos előbb létrehozta a Rezsikutató Intézetet, aztán a mennybe ment, később pedig felvette a fizetését.

Az utolsó óra 42. percében Csipkerózsika, Hófehérke és Hamupipőke megalapították a Mese Habbal Kft-t. A sajtónak nyilatkozva elmondták, hogy azért telepítették ebbe az országba a céget, mert megbizonyosodtak róla, hogy annak népe különösen fogékony a mesékre.

Az utolsó óra 43. percében a kormány kezdeményezésére az Akadémia törölte a magyar nyelvből a központosítás szót, valamint betiltotta a centralizálás idegen eredetű szó használatát. A kormány a nagyon fontos döntés végrehajtatására, a végrehajtás ellenőrzésére szórendőrséget hozott létre.

Az utolsó óra 44. percében ötös ikreknek adott életet egy szegedi közlekedési lámpa.

Az utolsó óra 45. percében József Attila azonos tartalmú leveleket küldött a KLIK-nek és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-nek, követelve, hogy a megrendelés után száz évvel juttassák el hozzá megrendelt, és édesanyja által kifizetett tankönyveit. A levélben biztosította a tiszteletreméltó szervezeteket, hogy ő egész népét fogja, nem középiskolás fokon taní-tani, ha végre megtanulhatja azt, ami a tankönyvekben van.

Az utolsó óra 46. percében a TEK belépett a PDSZ-be.

Az utolsó óra 47. percében elkezdődött a konszolidáció. A konszolidációra kiírt közbeszerzési pályázaton három, a kormányzó pártokhoz közeli cég nyert. Számláikra a munka ellenértéke azonnal átkerült, ennek fejében a cégeknek közjegyző előtt nyilatkozniuk kellett, hogy nem tesznek semmit. A cégek nyilatkoztak. Voltak ugyan egyesek, akik ezt korrupciónak tartották, és már majdnem bíróságoz fordultak, ám a józan többség meggyőzte őket: nagyobb baj lenne, ha a tendernyerő cégek csinálnának is valamit.

Az utolsó óra 48. percében Jézus, Buddha és Mohamed leültek ultizni tízforintos alapon a Városligetben. Kisvártatva kisebb tömeg csoportosult köréjük, a nép figyelte a játékot. Az egyik leosztásban Buddha három aduttal nyert meg egy piros ultit. Az emberek összenéztek, és fontoskodva mondogatták egymásnak: „Lám-lám! Vannak még csodák”.

Az utolsó óra 49. percében egy szerencsétlen ember „Carpe diem” kiáltást hallatva vetette magát a Szabadság híd egy magasan lévő pontjáról a Dunába. Egy bajszot viselő professzor meg is jegyezte látva és hallva mindezt: „Műveletlen ez a nép! Nagyon műveletlen!”.

Az utolsó óra 50. percében felemelték a pedagógusok fizetését. Az alacsonyak egyáltalán nem érték el, a magasabbaknak is egy csomót kellett ugrálniuk, mire valahogy leverték. Ám a kormány megkönyörült rajtuk, újból leszállította a fizetést, hogy azt mindenki hazavihesse. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete barikádokat emelt a Nagykörúton. A Pedagógusok Szakszervezete követelte, hogy a minisztérium tárgyaljon velük az iskolák krétaellátásáról. A Hálózat a Tanszabadságért háromszázhúsz oldalas elemzést adott ki, amelyért nemsokára át is vette a Nobel díjat, a tanulmány a pedagógia múlhatatlanságát taglalta a pedagógus fizetések kapcsán. A pedagógusok hazavitték a fizetésüket, kifizették az aktuális és az elmaradt számlákat, visszafizették a kölcsöneik egy részét az ismerősöknek, majd újabb kölcsönöket kértek, és elkezdték havi rendes éhezésüket.

Az utolsó óra 51. percében szélsőjobboldali képviselők az Országgyűlés ülésén egymás utáni felszólalásaikban önfeledten cigányoztak. A cigányok elnéző mosollyal megjegyezték: „Nem baj, legalább ezek az emberek jól érzik magukat. Ez is valami”.

Az utolsó óra 52. percében hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegség következtében, sok szenvedés után elhunyt a rendszerváltás. Az Állásnélküli Kilakoltatottak Ligája bejelentette, hogy az elhunytat saját halottjának tekinti, méltó temetéséről később intézkedik. Tervbe volt véve, hogy az Országgyűlés is megemlékezik a halottról, ám egyetlen párt sem akart szónokot állítani.

Az utolsó óra 53. percében a közmunkások mintegy felét beíratták arra a nyolchónapos tanfolyamra, amelyen egyetemi professzorok, akadémikusok tanítják a résztvevőket a szobatisztaságra.

Az utolsó óra 54. percében az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal kiiktatta az ország történetéből az utolsó óra 8. és 9. percét.

Az utolsó óra 55. percében nem történt semmi.

Az utolsó óra 56. percében az Országos Vezető biztosította az ország lakosságát, hogy csapataink harcban állnak. Ezután kitüntetéseket adott át a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az egészségügy és az oktatás kiemelkedő harcosainak. A kormányfő egy-egy barátja a kitüntetettek mellett, mint csendestárs jelent meg az ünnepségen, ők kapták a kitüntetéssel járó pénzjutalmat. Az Országos Vezető a kitüntetettek számára elmondott beszédében beszámolt a frontvonalon történtekről. Biztosította népét, hogy az iskolákban a gyerekek háromnegyede már tud lovagolni, és lovaglás közben hátrafelé nyilazni. Üzlettársai már létrehozták a Kalandozás Kft-t is, amely a nemsokára újra kalandozni kezdő hazafiak kalandozásait szervezi fapados lovakkal, és jutányos áron megszámított íjszállítással.

Az utolsó óra 57. percében minden virág eltűnt a közterekről. A szélsőjobboldali párt képviselői ismét a cigányokra akarták kenni, de a cigányok ekkor már mindannyian Kanadában voltak. A virágokat nem lopta el, nem tépkedte ki senki, a virágok egész egyszerűen eltűntek.

Az utolsó óra 58. percében az emberek észrevették, hogy az országban minden édesvíz sóssá változott. Mohácsnál a Dunából mintát véve vegyészek kimutatták a vízben az emberi könnyet alkotó vegyületeket.

Az utolsó óra 59. percében e sorok írója álmában (sic!) felébredt, és örömmel nyugtázta, hogy az egész csak álom volt.

Az utolsó óra 60. percében az Országgyűlés törvényt fogadott el az óra percekben mért hosszáról.

Az utolsó óra 61. percében …