Áthozatok a facebookról NAT ügyben

Írtam a facebookon néhány szösszenetet a NAT-tal kapcsolatban a HAT - NAT oldalon. Az oldal látogatottsága csekély, úgy is fogalmazhatnék, hogy a kutyát nem érdekli a NAT. Különösen az keserít el, hogy a NAT szövegének alkotói, akiket közvetetten meghívtam oda, még nem látogattak el az oldalra, nem fejtik ki az enyémmel biztos sok ponton nem azonos véleményüket. Ennek azonban lehet az az oka, hogy a kb. 100 ember közül alig vannak, akik facebookoznak, idegen számukra ez a forma. Ezért úgy döntöttem, hogy ugyanazokat az írásokat felteszem ide, a blogomra is. Ez nyitottabb, nem kell a részvételhez elköteleződni egy közösségi oldallal. Úgyhogy kedves NAT alkotók, és mindenki más, lehet kommentelni az írásaimat. Vitatkozzunk, informáljunk, diskuráljunk, próbáljuk meg meggyőzni egymást. Itt is rögtön az első írás:

Új oktatáspolitika - Új törvény - új NAT

A NAT-ról alkotható vélemény kialakításához érdemes átgondolni, hogy az alaptanterv milyen szabályozási környezetbe "lép be". A NAT legsúlyosabb problémái nem elsősorban magából az alaptantervből erednek, hanem már kódoltak voltak a jelenlegi hatalom oktatáspolitikájának kidolgozásakor, valamint a köznevelési törvény elfogadásának pillanatában. Ha úgy tetszik, azok a szakemberek, akik a dokumentumot készítették, megbízást hajtottak végre. A NAT azért olyan, amilyen, mert egy koncepció, illetve egy törvényi normaszöveg határozza meg, hogy milyen legyen.

Mint ahogy a politikai és nem politikai élet számtalan területén, úgy az oktatásban is a központi irányítás mindenekfölöttisége, abszolút hatalmának biztosítása vezette elsősorban a koncepció és a törvény alkotóinak kezét. A több más területen is, így különösen az oktatási-nevelési intézmények tulajdonlása és fenntartása kérdésében végrehajtott centralizáció, államosítás megjelent a tartalmi szabályozásban is, és létrejött a rendszerváltás óta eltelt idő legrészletesebben szabályozó alaptanterve. Részletezettségében, a tanítandó tananyag előírásában, de mondjuk ki: rejtett, vagy sok esetben nem is rejtett ideológiai indoktrinációit tekintve vetekedik a pártállami, szocialistának mondott rendszer utolsó központi tantervével, az 1978-assal. 

De vajon miért probléma ez? A HAT - NAT oldalon nagy valószínűséggel még ezer oldalról körbejárjuk ezt a kérdést, de már most érdemes átgondolni a következőt. Valljuk be magunknak nagyon őszintén: a NAT előíró jellege, a tanítandó tananyag - műveltségi területenként változó, de átlagosan is magas arányú - előírása csak a pedagógustársadalom, az iskolák egy részében okoz majd problémát. Kisebb részében. A többség számára nem, a többség nagy valószínűséggel tudni sem fogja, hogy mi is történt, s ha megmondjuk, hogy az új NAT részletesen előírja a tananyagot, talán megkérdezik, miért, eddig nem ezt tette(?). Nehogy valaki azt higgye, hogy feldühödött pedagógus tömegek fogják majd ostromolni a NEFMI-t, az Oktatási Államtitkárságot, követelve a NAT visszavonását. Nem, erről szó nincs. A többség (és nem kis többség) vagy el sem olvassa, vagy ha ezt megteszi, üdvözölni fogja annak tartalmát. Eddig is egy tankönyvet választva tanítottak, eddig sem különösebben érdekelte őket, hogy milyen szintű tanterv írta elő számukra a tanítandó tananyagot, eddig is elvárták, hogy azt "valaki" mondja meg nekik, legjobb, ha egy jól használható tankönyvben jeleníti meg. 

A NAT központosító, előíró, a tanítandó tananyagot részletező jellege a többiek miatt érdekes, miattuk probléma. Az alternatív iskolákban tanítók, az újítók, a saját elképzelésiket makacsul megvalósítani akarók számára probléma, mert elveszítik azt a szabadságot, amelyben eddig lehetőségük volt elképzeléseik érvényesítésére. Vagy lehetőség volt jelentősebb oktatási programok megvalósítására. Ez most csak úgy lesz lehetséges, ha egy iskola kerettantervet akkreditáltat. Ha erre képes lesz, akkor taníthat a saját tantervének megfelelően. Ám ez a lehetőség mára már alig jelent megoldást. Ugyanis minden kerettantervnek a NAT-on kell alapulnia. Ami tehát mondjuk tananyagként az alaptantervben benne van, annak a kerettantervben is szerepelnie kell. És itt van óriási jelentősége annak, hogy a törvény vitája közben tett ígéretet, hogy tudniillik a NAT nem részletesen, csak a legfontosabb ismeretekre koncentrálva tartalmaz majd tananyagot, nem tartották be azok, akiknek be kellett volna tartaniuk. Amennyi tanítanivaló ma szerepel az alaptantervben, az az önálló kerettanterveket kidolgozókat el fogja keseríteni. Alig marad mozgásterük.

Vagy ez volt a cél? Lehet, én nem tudhatom. Bár rosszat lehetett sejteni már akkor, amikor oktatáspolitikusok száját olyan mondatok hagyták el, melyek szerint a szabadjára engedett, liberális oktatásirányítás, különösen a tartalmi szabályozás teljes visszavonulása nem csak, hogy káros, hanem szétverte a magyar oktatási rendszert. Bár soha nem volt kimondva, de nem nehéz érteni a szóból: a sajátos kezdeményezések, programok, köztük az alternatív iskolák tevékenysége is bőven beletartozik ebbe a körbe. 

A rá kiszabott feladatokat eddig is jól-rosszul végrehajtó, ám önálló kezdeményezésekről nem híres, nem innovatív pedagógusok számára édesmindegy, hogy a tanítandó fogalmak köre, a szerzők, a művek, az évszámok, stb. hol vannak felsorolva. Nem akarom - feltétlenül - bántani őket, végtére is, egy országban nem lehet minden pedagógus lánglelkű újító. 1998-at megelőzően ezért készültek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) elődjében, az Országos Közoktatási Intézetben (OKI) mintatantervek, ezért készültek szakmai csapatok munkái keretében 2003-at követően alternatív kerettantervek, hogy tudniillik azok is elkészíthessék helyi tantervüket - implementálva, akár egy az egyben átvéve egy számukra megfelelő kerettantervet - akik nem kívánnak, esetleg nem tudnak, nem akarnak újat, sajátat, sajátost készíteni. Meg volt engedve nekik. Mint ahogy a kisebbségnek meg volt engedve, hogy a nem előíró, a fantáziát bilincsbe nem verő NAT követelményeit teljesítve sajátos, egyedi helyi tantervet készítsenek. Ez a rendszer mindenkinek jó volt. Ez a mostani csak a kritikátlanul illeszkedőknek jó.