Néhány az elmúlt napokban keletkezett NAT-os, kerettanterves (ál)hír

1. A finn kormány oktatásért felelős minisztere levélben kereste meg a magyar kormány emberi erőforrásokért felelős miniszterét, hogy Finnország szívesen megvásárolná, és bevezetné a magyar Nemzeti alaptantervet. Indokként a miniszter leszögezte, oly sok pozitív vélemény jutott el hozzájuk Magyarország Helsinki Nagykövetsége közvetítésével, hogy elhatározták, ezután a finn iskolák a magyar alaptanterv szerint tanítanak. A miniszter vételárként 750 millió Eurót ajánlott fel. Magyar partnere, Kásler Miklós az üzleti ajánlatot elfogadta, és kérte a finn minisztert, hogy az ügymenet egyszerűsítése érdekében az adásvételi szerződés aláírását követően a vételárat egyenesen Mészáros Lőrinc bankszámlájára utalják át.

2. Szerkesztőségünk minisztériumi kapcsolatokon keresztül hozzájutott egy tervezethez, amely ugyan még nem döntés, de – informátorunk szerint – jó úton halad a megvalósítás felé. A tervezet azt tartalmazza, hogy kormánypárti pedagógiai szakértők és pedagógusok túl nagynak tartották azt az arányt (20%), amely a Nemzeti alaptanterv szerint a kötelező tanórákból differenciálásra, tehetségnevelésre és felzárkóztatásra lenne fordítható. A tervezetben konkrét kiegészítések szerepelnek az alaptanterv megfelelő részeihez, valamint a kerettantervekben szereplő tantárgyakhoz. Az egyik ilyen javaslat azt irányozza elő, hogy Wass Alberttel, Nyírő Józseffel, Herczeg Ferenccel a tanulók a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretei között nem csak egyszer, hanem háromszor foglalkoznak majd. A módosítás célja, hogy a gyermekek, a fiatalok még alaposabban készülhessenek fel a modern kor kihívásaival való megküzdésre, elsősorban az idegen nyelvek, a digitális készségek jobb elsajátításával. A helyi differenciálásra rendelkezésre álló keret így a kötelező óraszám 3%-ára csökken.

3. Hajnal Gabriella, a NAT és a kerettantervek kialakításával megbízott miniszteri biztos kérdésre válaszolva elmondta, hogy a filozófia és az etika választható tantárgyak megszüntetése egyáltalán nem volt véletlen, mint az országosan egy álhírben elterjedt. A filozófiát és az etikát a szabadon választható tantárgyak közül kifejezetten Orbán Viktor kérésére vették ki. A miniszterelnök ezen kívül csak egyetlen ponton fogalmazott meg kérést a kerettantervek készítői felé. Azt kérte, hogy a 2012-ben az általános iskolai fizika kerettantervben még szereplő szélerőművek ne szerepeljenek a tananyagban.

4. A Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket ért kritikákra válaszként az e dokumentumok tartalmával egyetértők tömegei fordultak az oktatásért felelős miniszterhez levélben, általában a NAT minél előbbi bevezetését, valamint a kritikusok példás büntetését követelve (utóbbi tekintetében a felnégyelés, mint nemzeti hagyomány szerepelt módszerként a legtöbbször). Idézünk néhány levélből: „Drága Miniszter Úr! Ne hátráljanak meg! Ne csak Newton I., II., és III. törvényét tanítsák, hanem az összes többit is, egészen a tizedikig”! „Mindenn Magyar fijatalnag tudnija kell hejesenn irni. Legyen, egy héten még 2 magyarora”! „Nem szabad engedni a libsiknek, a nemzeti értékeket tisztelni kell, erre kell nevelni a fiatalokat! Feltétlenül kerüljön be a történelem tananyagba Puskás Öcsi és a Kőbányai Világos is”! „Magyarázza már el valaki ezeknek a fafejű kritikusoknak, hogy igenis csökkent a tananyag, ezután történelemből csak a nyertes csatákat tanítják, a vesztes csaták kikerültek! Na ugye!”.

5. Az új nemzeti alaptanterv és a kerettantervek bevezetéséhez új taneszközökre van szükség.

6. Mészáros Lőrinc 30 Milliárd Ft-os alaptőkével (melyet – a beruházás rendkívüli fontosságára való tekintettel – a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásként biztosított a vállalkozó számára) létrehozta a Mászáros és Barátja Tanszerkészítő ZRt-t. A cég a magyar iskolák tanszerellátására kiírt tendert a bírósági bejegyzésről szóló végzés kézbesítését követő napon megnyerte. 

7. Budapest utcáin rövid sorokban természettudományi tantárgyakat tanító pedagógusok vonultak fel. A természettudományos tantárgyak integrált oktatása ellen tüntettek. Újabb hírek megerősítették, hogy az összes fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanár felvonult, mind a 300-an. A táblákon ilyen feliratokat lehetett olvasni: „Nem tanítok összevont természettudományt”, „Aki szeretne összevont természettudományt tanítani, az hazaáruló”. A szónokok egyike javasolta, hogy minden egyetemi pedagógia tankönyvből töröljék a „komplex tantárgy”, „integrált tantárgy” kifejezéseket, valamint az ilyen tartalmú részeket. Azt is javasolják a tanárok, hogy a „Tantárgyi integráció nem ördögtől való” mondat megfogalmazása 2-től 10 évig terjedő elzárással legyen büntetve. A tömeg az Andrássy úton vonult végig, s a Hősök terére érve a tüntetés résztvevői késő éjszakába nyúlóan kísérleteket mutattak be egymásnak.

8. Hétfőn délután az Emberi Erőforrások Minisztériumában kitüntették azt a pedagógust, aki az előző tanévben átlagosan egy tanórájára vetítve a legtöbbször mondta ki a „nemzet” szót. Győztes Gáspár, a kitüntetést elnyerő magyartanár nagy tetszésnyilvánítás közepette vette át a díjat és a vele járó pénzjutalmat. A kitüntetést átadó Kásler Miklós megköszönte azoknak a lelkes megfigyelőknek a munkáját, akik a versenyre jelentkező pedagógusok óráin lejegyezték a „nemzet” szó elhangzásainak számát. Méltatta az adatokat összegző statisztikusok áldozatos tevékenységét, majd a NAT és a kerettantervek nagyszerűségére hívta fel a figyelmet. A bensőséges ünnepséget egy kisebb incidens zavarta csak meg. Egy férfi, aki a kitüntetett egyik tanítványa apjának adta ki magát, bekiabált a díj átadásakor, hogy a gyerekek közben semmit nem tanultak a tanártól. A teremőrök, a gyorsan megjelenő tizenöt rendőr, valamint egy külön kommandós alakulat azonnal eltávolította a rendezvényt megzavaró férfit. A résztvevők hálás szívvel gondoltak a gyorsan és szakszerűen eljáró rendvédelmisekre. Az ünnepség ezután méltóságteljesen és zavaró tényezők közbejötte nélkül folytatódott tovább.

9. Okos Szilárd politikai elemző érdekes eszmefuttatására figyelt a fél sajtó a tegnapi nap folyamán. Okos tudni véli, hogy a 2020 január végén napvilágot látott NAT valójában nem az igazi. A kormánypártok komolyabbnak tartható politikusai mindannyian nagyon jól tudják, hogy ez a NAT semmilyen formában nem valósulhat meg. A cél az volt, hogy az ellenzéket, a balliberális értelmiséget felbosszantsák, heves kritika legyen a következmény. Ennek az az értelme, hogy a kormánypárt a kb. 1,5-2 milliós szavazótáborát „összerántsa”, új cél érdekében ismét erősen kötelezzék el magukat a NER és az illiberalizmus mellett. A politikai elemző szerint ez a stratégia tökéletesen bevált. Okos azt is megosztotta az olvasókkal, hallgatókkal, nézőkkel, hogy valójában van egy másik, korszerű NAT, ami teljes mértékben más, mint ami a rendeletben szerepel. Nemsokára rendeletmódosítás lesz, és a módosított NAT szerint kell majd tanítani szeptember 1-től. Mivel a nagy politikai csatározások már lezajlottak, a változtatást senki nem fogja észrevenni. Hogy egyszerű és könnyű legyen a bevezetés folyamata, Szájer József tabletjén már megírta mind a hozzávetőleg 4000 magyar iskola helyi tantervét. A tankönyvek már két éve készen voltak, így aztán semmi akadálya nincs annak, hogy szeptembertől a magyar oktatási rendszer teljesen új pályára álljon – mondta a politikai elemző.