Az alábbiakban egyfajta meggondolás szerinti, az oktatás jelenlegi problémáinak politikai megoldására vonatkozó
követelésrendszert lehet olvasni. Ha már azt hirdettem ezen a blogon, hogy az
eddigi követelések – nem kisebbítve a kezdeményezők érdemeit – csak a felszínen
jelentkező problémákkal foglalkoztak, azt gondoltam, illene megmutatnom, hogy
én mit gondolok nem felszíni felvetéseknek. Amit leírtam, az nem nyílt levél, nem
az EMMI-nek átadni szándékozott követelés, még csak nem is kezdeményezés egy
követelésrendszer kialakítására. Nem akarom túldimenzionálni a szerepemet. Ez
csak egy példa, egyfajta – rám jellemző – attitűd jelzése. Azért azt nem bánnám,
ha a hozzászólók virtuálisan egy javaslatnak tekintenék, és bírálnák, ízekre
szednék, további javaslatokkal élnének. Hátha valakik, akár a miskolciak, vagy
mások az így kialakuló diskurzust még használni is tudják.
Akkor jöjjenek a pontok:
*
(0) Szülessék hosszú távú, konszenzusos megállapodás a
jelentős politikai erők között a szakma érdemi bevonásával az oktatás legfőbb
kérdéseiről. Stabilitás kell, és megfontolt, okos, szakmailag megalapozott modernizáció.
(1) Az oktatásra fordított GDP hányad felemelése 3 év
alatt a 2003-as szintre (5,7%).
(2) Az önkormányzati rendszer átalakítása, járási
önkormányzatok kialakítása, az iskolák ezek fenntartásába adása, a KLIK
megszüntetése.
(3) Az esélyegyenlőtlenség problémáját, a negatív
folyamatok súlyos következményeit a társadalom egészével megvitatva a kifejezett
és a rejtett diszkrimináció megszüntetését megcélzó széles szakmai és
társadalmi összefogás kialakítása, megoldási lehetőségek felvázolása,
konszenzussal a megoldás stratégiájának kidolgozása és kivitelezése.
(4) Legalább 10 évfolyamos egységes, általános képzés,
a szakképzés csak ez után lehetséges, de akkor is az egész életen át tartó
tanulásra való felkészítés megkérdőjelezhetetlen primátusával.
(5) Határozott együttnevelési, komprehenzív iskolai
fejlesztési program kidolgozása és következetes végrehajtása.
(6) A tartalmi szabályozás gyökeres átalakítása:
valóban csak alaptantervi feladatokat ellátó NAT, nem kötelező, és bőségesen
alternatívákat, mintákat nyújtó kerettantervi rendszer, az iskolák által a nem
merev korlátok között szabadon formálható, a pedagógusok szakmai autonómiáját
nem korlátozó helyi tantervek.
(7) Az oktatásban felhasználandó EU támogatás
elköltésének áttervezése az oktatás modernizációját szolgáló, de nem központi
bürokratikus feladatok előtérbe állításával.
(8) A pedagógusminősítés, a pedagógiai-szakmai
ellenőrzés, a belső értékelés és a pedagógus előmenetel jelenlegi rendszereinek
megszüntetése, egy új, belső értékelést középpontba állító, az intézményekre, a
szervezetekre koncentráló, alapvetően fejlesztő funkcióval bíró,
professzionális értékelő szervezet támogatásával zajló értékelési szisztéma
kialakítása.
(9) Valódi tankönyvpiacot! Általában: a piaci
körülmények között minden másnál eredményesebben működni képes tevékenységi területeken
a piaci viszonyok helyreállítása.
(10) Érdemi és rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas
fórumok létrehozása és működtetése, az NPK megszüntetése, a pedagógusok szabad
szerveződése lehetőségeinek biztosítása.
A pedagógusképzésre és -továbbképzésre vonatkozó javaslat is jól jönne bele.
VálaszTörlésNagyon jó gondolatok!
VálaszTörlésTeljesen egyetértek: (0),(1),(6)-(9)
VálaszTörlés(2): miért pont járási? Az általános iskolákra valószínűleg jobb az önkormányzati (vagy önkormányzati társulási), a középfokra pedig a megyei. A lényeg inkább a gazdálkodás bizonyos önállósága lenne.
(4): ilyen már volt, nem működött. Talán úgy működött volna, ha a szakmák bemeneti feltétele nem az elvégzett 8., hanem a 10. osztály. (Miután nem volt az, 9.-10.-ben a tanulók többsége nem csinált semmit.) Az eredeti NAT-koncepció pedig az alapvizsgával záruló egységes alapképzésről - hát ahogy az alapvizsgát elképzelték, azon a diákok alsó 20%-a sosem ment volna át. Szóval kétségeim vannak.
(3),(5): Erről sem vagyok meggyőzve, sőt a mindennapi tapasztalat az ellenkezőjét mutatja. Egy angolórán, ahol az osztály egyik fele olvasni sem tud (mert nem tanulta meg a szavakat), a másik (kisebb) fele pedig már folyékonyan beszél(-ne) hogyan nevelsz együtt? Nem tudom, hogy elvileg lehetséges-e, de hogy a magyar pedagógus erre nincs felkészítve, az biztos. A nem kommentelhető (?) cikkedben (Igaz-e, hogy a gyenge tanulók lehúzzák a jobbak eredményeit?) ugyan kifejted, hogy ez nem így van, a jobbak jobban fejlődnek, ha vannak közöttük gyengébbek is, de szerintem statisztikailag téves az elemzés. (Mintha már korábban kifejtettem volna, de ezek szerint nem voltam meggyőző.) A gyakorlat mindenesetre az, hogy a szülők nem érzékelik ezt a pozitív hatást, és elviszik a jobb gyerekeket olyan iskolákba, ahol a többiek is tudnak angolul.
Nem állítottam, hogy 140 000 pedagógus számára egyöntetűen elfogadhatók a pontjaim. Sőt, tudom, hogy nem elfogadhatók mindenki számára, még inkább sőt: a cikisebb pontokkal csak egy kisebbség értene egyet. Na, hát ezért kellene sok-sok diskurzus, megvitatás, kutatás, ezeket a dolgokat ki kellene dumálnunk. De nem ez történik, hanem születnek politikai döntések mindenféle komolyabb előkészületek nélkül, csak politikai meggondolásokkal mögöttük, és aztán szívhatunk. Én nagyon hosszan, nagyon sok kutatás eredmény és nagyon sok tapasztalat felemlegetésével tudok mindegyik pont mellett érvelni, ahogyan más ugyanígy tud ellenük, illetve az ellenkezőjük mellett. Itt a blogomon is pattant ki már néhány kérdésben parázs vita, ami nem vezetett soha eredményre. De ez csak egy blog.
TörlésA 2. Herman Ottos levelet olvasva, azzal egyetertve ki kene azt egesziteni az iskolai kezdo szakasz specialitasaival, mert a gimnaziumi tanarok ezt kevesse latjak. Ott tanuljak meg sokan, hogy utaljanak olvasni, ne akarjanak tobbe egy matek probleman gondolkodni, hogy az iskolai oran unatkozni kell. Errol is beszelni kell. A szinesebb tobboldalu iskolai tevwkenyseghez mas terhasznalat, mas eszkozok kellenek, mint a padok, es a tabla es a kreta. Tobb szabadsag is persze es a nyomoritoan sok verbalizmus csokkentese. Ezeket persze elmondtuk mar ezerszer, de most ujra el kell. A demokraciara valo felkeszitest is itt kell folytani, de nem szozuhataggal, hanem a mindennapi eletbe integraltan. Uj intezmenyekkel, amiknek a letetol is sokan idegenkednek.
VálaszTörlésIde tartozna a szakitas a mamut intezmenyekkel, ide tartozna a demokratikus osztaly es iskolgyulesek rendszere, egyaltalan az iskolai onallosag ujragondolasa.
Péter! Amiket írsz rettenetesen fontosak, de kérlek, gondold meg, hogy valójában nem ide valók. mert a pedagógiai kultúra gyökeres átalakítása valóban az egyik legfontosabb, ha nem A legfontosabb feladat. Ám hogy a pedagógiai kultúra megváltozzék, ahhoz jó környezet kell, feltételek kellenek, nyugodt légkör kell. Én nem is szeretném, ha a politika beleszólna a pedagógiai kultúra alakulásába konkrét beavatkozások szintjén. Azt szeretném, ha a politikai beavatkozások segítenék a pedagógiai kultúra jó irányú formálódását.
TörlésÉn alapvetően más irányba indulnék: a pedagógiának a tudomány, a pedagógusságnak a szakemberség irányába kellene elmozdulni. Ehhez elsősorban fogalmakat, elméleteket kellene kialakítani, mélyíteni, ezek nagyon hiányoznak (nem csak Magyarországon, így ezzel a világ élvonalába lehetne kerülni). Tehát első körben erre kellene az anyagi és emberi erőforrásokat fókuszálni, mert így a vergődés folytatódhat tovább, és csak azt mérlegelhetjük, hogy adott körülmények között melyik oldal homokvára tűnik egy kicsi kevésbé tragikusnak.
VálaszTörlésEz régi vita közöttünk. Kérlek, olvasd el, amit Fóti Péternek írtam. Itt követelésekről, magyarán oktatáspolitizálásról van szó. ha az oktatáspolitika elkezd pedagógiai paradigmákról döntögetni, akkor az a vég. És én kivándorlok Törökországba. A hatalom ott is olyan, mint itt, de az sok szempontból jó ország. Pl. kiemelten támogatják a pedagógiai kutatásokat. Szerintem két dolgot kellene elkerülni: (1) nehogy a szakmának eszébe jusson, hogy ő mondja meg az oktatáspolitikai tutit, (2) nehogy a politikusoknak eszükbe jusson, hogy megmondják, melyik pedagógiai paradigma élhet tovább, és kap támogatást.
TörlésA szakma jelezné igényét a professzionalizálódásra, kutatásokra, az oktatáspolitika pedig biztosíthatná ehhez a kedvező feltételeket, aztán a szakma javaslatokat, ajánlásokat fogalmazhatna meg, amelyekről a szakma dönthetne. Nincs ezzel semmi probléma. Finnországban is egy intenzív kutatási időszak előzte meg a reformot.
Törlés(Az én véleményem ebben érdektelen, de nem Törökországban, hanem itt én ösztönözném, hogy pedagógiai kutatásokat végezz oktatáspolitika helyett, mert abban szerintem sokkal jobb vagy, és mint írtam arra most nagyobb szükség is lenne.)
A szokásos akadékoskodásom (nem érinti István szövegét): mit jelent a következő?
Törlés"a pedagógusságnak a szakemberség irányába kellene elmozdulni"
Ez csak egy kérdés, az akadékoskodás majd a válasz után jöhet.(: Olyasmit,mint az orvosoknál, a szakma a helyzetekre kidolgoz bizonyos protokollokat, amelyeket a szakmához tartozó szakember alkalmaz. Persze a protokoll bizonyos úton változtatható, fejleszthető. Én mondjuk a közösségi vagy csoportműködés fejlesztését tartom a pedagógia, a pedagógus elsőrendű feladatának, így nálam erre fókuszálna a szakmai protokoll. Ezzel kapcsolatban túl sok dolgot másokhoz hasonlóan én sem tudok, első feladat ennek kidolgozása lenne. Ez csökkenthetné a bénító elbizonytalanodottságot, magárahagyatottságot, emelhetné az általános színvonalat. Ez csak egy lehetséges irány, a szakma folytathatja az elmúlt évtizedek egy tetszőleges korszakát is, vagy megpróbálkozhat mással is. Lehet, hogy most nem indul el ebbe az irányba, aztán majd a mélyülő válság egy következő szakaszában megpróbálkozik ebbe az irányba mozdulni.
TörlésEz a "vita", elméletieskedés a nyúl és a lórács esete a jelenlegi állapotokat tekintve. Szerintem néha a távoli szép illúziók (mert ezek csak ábrándok egyelőre, realitásuk semmi)világából ideje lenne visszatérni a jelenbe, és végre a mostani katasztrofális állapotból kiindulva építeni valami előremutatót - lépésről lépésre kidolgozva, átgondolva, gyakorló pedagógusok tapasztalatait is kikérve. Mindezt persze semmiképpen sem szabad úgy kezdeni, hogy rányomjuk a pedagógusokra az egy és üdvözítő módszer kényszerét. A pedagógus szabadsága véleményem szerint éppen az, hogy az általa kiválasztott, alkalmazott és bevált módszert tanulói szempontból eredményesen műveli. Bukott már bele politikus (több is) az elmúlt években abba, hogy a pedagógust nem tekintette eleve szakembernek, lekezelően bánt vele. Partnerként kellene végre a gyakorló pedagógusokra tekinteni. Hatalmas erő, kapacitás, tudás és tapasztalat van bennük, amit ideje lenne kiaknázni. Csak az elmúlt 20 évben annyit változott az oktatásban résztvevők feladata, szemlélete stb., hogy talán ideje lenne ezzel foglalkozni, és nem a "szigorú, állandóan frontálisan tanító tanár veri a gyereket" képet erősíteni. Ez egyrészt sértő, másrészt már rég nem igaz.
TörlésSzerintem nem sértő, hogy a szakmává, szakemberré válás perspektívájáról beszélek, e terület jellegzetessége (nem a személyes képességek okozzák), hogy itt ez későn fog kialakulni, ez nem magyar sajátosság, ezért lehetne az élre ugrani. A szakmává válást mint célt fel lehet vetni, de ezt a szakmának kell(ene) igényelnie, és annál jobb volna minél többen, minél nagyobb mértékben vennének ebben részt. Ugyan alapkutatásokra is szükség volna, de rengeteg olyanra is, amelyek azt vizsgálják, hogy a különböző típusú valós iskolákban itt és most, a mindennapokban mennyire hatékony, eredményes, orientáló, segítő az elmélet, a protokollrendszer, ez megköveteli az elméleti és gyakorlati szakemberek intenzív együttműködéseit.
TörlésBe kellene már látni, hogy az erőltetett integráció a legtöbb helyen nem működik! A szabad iskolaválasztással együtt ez mindig kontraszelekciót eredményez. Eddig csak a gyerekeknél volt megfigyelhető, de pár éven belül (sok kolléga nyugdíjba megy, utánpótlás nincs) elindul a pedagógusok körében is...
VálaszTörlésKedves Névtelen? Hol van itt erőszakos integráció? Csak egy adat, de százat említhetnék: 2008-ban 10,2% volt azon általános iskolák aránya, ahol a roma gyerekek aránya meghaladta az 50%-ot. 2014-re ez az arány folyamatos, következetes emelkedéssel 13,5-re nőtt. Erőszakos integráció?
TörlésKozma Marianna
VálaszTörlésAz igazgatókat a tantestületek egyszerű többséggel válasszák!
Szerintem a pedagógia lényege volna a tagok jól integrált működése, ezt a magyar közoktatás általában sem homogénnek, sem heterogénnek nevezett csoportok esetén nem képes produkálni, pedig mindenhol eredményes lehetne, tehát akár elit, akár gettóiskolákban is. Egyelőre még nem tartunk itt, elméleti mélyítésre volna szükség.
VálaszTörlésjan 22-ről másolva:
VálaszTörlés...Fontos! Czunyiné repül... ezt írtad jan. 22-én. SEMMIT nem változtat a lényegen a menesztése vagy maradása, DE a kormányzat igazolja magát: komolyan veszünk titeket, fogunk találni olyan embert, aki KIJAVÍTJA a hibákat. Pedig nincs mit kijavítani!!! A H.R.-féle oktatás-"politika" megbukott!!!
És írsz még félelmekről. Pedig kb MINDEN maradni fog. Talán a KLIK nem,- talán. De az "életpálya-modell" marad, a portfólió marad, a tanárok JOGTALAN megkülönböztetése marad. Mintha nem látta volna korábban az igazgató, a mk-vezető vagy a kollégák bármelyike, hogy mennyit érünk tanárként. Azt mondta volna: "kolléga, itt vagy már x éve, P-II-be teszünk stb. A szakfelügyelő IS megerősített ebben."
Mert nem a szakfelügyelővel (szaktanácsadóval) van baj: úgy volt az jó, ahogy volt: jött kb 5 évente, megnézett 3-4 órát, és írt egy rövid véleményt. Ismertük egymást.
DE ITT a milliárdos Unios pénzekből "felügyeleti rendszereket" dolgoztak ki, meg "Belső ellenőrzési rendszert". És mögöttük álló íróasztalok tucatjait hozták létre, tele olyanokkal, akik csak a villamoson láttak diákokat. Marad, maradni fog minden,- és Rétvári úr megmagyarázza, hogy a gonosz ellenzék a kerékkötője az oktatás korszerű átalakításának. Vagy a Miniszterünk PONTOS értékelésével: "túltoltuk a biciklit egy kicsit". Tudod, ha csak 1,5 cm-rel tolták túl, az a biciklinek csak 1/100-ed része, de ha ez 400ezer középiskolás biciklije, akkor az már a bicikli 4000-szerese! Ez már van akkora kár, mint a vörösiszap-katasztrófa,- felelősök nélkül!!! ... merthát ez Magyarország, ahol élned, halnod kell.
itt olvasom: lasts@freemail.hu