Az oktatási egyenlőtlenségek jellemezhetők sokféleképpen. Ismereteim szerint nagy számú tényezőt figyelembe vevő jelzőszámot még nem dolgoztak ki erre, vagy legalábbis a szakirodalomban én nem találkoztam ilyennel (vagy ha találkoztam, már elfelejtettem :-)). Az oktatási egyenlőtlenségeket többek között jellemezheti az, hogy milyen mértékben határozza meg a PISA felmérés valamelyik tesztjében (ez esetben a 2006-os vizsgálat matematika tesztjében) elért eredményeket a tanulók szociális helyzete. Ez akként is vizsgálható, hogy megnézzük, egy országban a teszteredmények varianciáját hány százalékban határozza meg a család szociális, gazdasági, kulturális helyzetét jellemző ESCS (economic, social and cultural status) index. A definíciók, a számítások persze bonyolultak, nem is nagyon érthetők annak, aki nem nagyon van benne az oktatási statisztikák számításában. Az azonban - gondolom - érthető, hogy minél erősebben hat a szociális státus a teszteredményekre, annál nagyobbaknak kell tekintenünk az oktatási-, tanulás szempontjából kialakuló, szociális eredetű egyenlőtlenségeket. Az meg remélem egészen jól érthető, hogy bárhogyan is számítsák a hozzáértők az oktatási egyenlőtlenség mértékét, e szempontból az OECD országok megint csak sorba rendezhetők. Ahogyan a szociális, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek esetén tettük, helyezzük most is előre azokat az országokat, amelyekben kisebb az egyenlőtlenség. Nézzük az eredményt!
A mi szemünk természetesen Magyarországot keresi. A szociális, társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek tekintetében az itt szereplő 25 OECD ország között Magyarország a 12. helyen áll. Az oktatási egyenlőtlenséget nézve az utolsó helyen, vagyis az oktatásban nálunk a legnagyobb mértékű az egyenlőtlenség (ha az itt leírt módon "mérjük"). A 2009-es PISA vizsgálatban a szövegértés esetében kaptuk ugyanezt az eredményt, és ismert, hogy a természettudományos teszt tekintetében is nagyon hasonló a szociális helyzet és az eredmények összefüggése.
Magyarországon tehát bizonyos értelemben közepes mértékűnek kell tekintenünk a szociális, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket, míg szélsőségesen nagyok az oktatási egyenlőtlenségek. Vagyis amikor oktatási szakemberek, köztük pedagógusok is az esélyegyenlőtlenségek hazai, nemzetközileg kirívó mértékét akarják azzal magyarázni, hogy hazánkban túl nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, akkor nincs igazuk. De jó lenne megnézni, hogy álltunk ezzel 10, 20 és 30 évvel ezelőtt! Fontos lehet ugyanis a dinamika, a változás.
Fontos lehet, de én most hirtelen ebből nem tudok levonni jelentősebb következtetést, hogy szinte minden felmért ország esetében nagy a távolság a két helyezés között. Kinek ilyen, kinek olyan irányban alakult a különbség, de az esetek többségében nagy.
Forrás:
McKinsey&Company 2009. Detailed findings on the economic impact of the achievement gap in America's schools. McKinsey&Company, London. 11. o. Interneten 2012.09.02-án: http://mckinseyonsociety.com/downloads/reports/Education/detailed_achievement_gap_findings.pdf
És egy pontosító megjegyzés: a GINI-index valójában nem közgazdasági, hanem matematikai fogalom, nem csak a gazdasági (mondjuk jövedelmi), hanem bármilyen egyenlőtlenségek jellemzésére használható.
Kedves István!
VálaszTörlés"Sajnos" nincs igazad! Az idézett grafikon ugyanis nem azt mutatja, hogy "Magyarországon ....szélsőségesen nagyok az oktatási egyenlőtlenségek. Ez a grafikon azt mutatja, hogy a szocioökonómiai státusz befolyása a PISA matematika teljesítményekre Magyarországon a legnagyobb.
Egyébként pedig az oktatási egyenlőtlenségekről a következőt írja a PISA 2009 jelentés:
A percentilisek alkalmazása révén leválasztható a képességeloszlásról a tanulók legjobb és leggyengébb 5%-a, és így egy olyan képességtartományhoz jutunk, amelynek szélessége jól jellemzi, milyen fokú az egyenlőtlenség egy adott oktatási rendszeren belül. Korea (differencia: 266 pont), Finnország (294 pont), Észtország (277 pont), Sanghaj (270 pont), Hongkong (287 pont) és Kanada (292 pont) természettudományi oktatása egyszerre magas színvonalú és kiegyensúlyozott, hiszen úgy értek el kiemelkedő eredményt, hogy
közben a diákok zömének képessége egy viszonylag
szűk tartományon belül marad.
A magyar természettudományi oktatás a diákok
széles körének biztosít megfelelő minőségű tudást, ám az ezt jelző keskeny képességeloszlás ( 288 pont) az előző bekezdésben említett országoknál szerényebb átlageredmény körül valósul meg (503 pont).
Tehát Magyarországon kicsi a tanulók teljesítménye közötti különbség, csak ezt a relatíve kicsi kölönbséget a szocioökonómiai státus nagyon durván meghatározza.
Egyébként a '90-es évek elején készült IALS vizsgálat (26 - 65 évesek olvasásértése) ugyanezt mutatja.
Üdvözlettel:
Környei Laci
Laci! Amikor megírtam a bejegyzést, gondoltam rá, hogy az "egyenlőtlenség" szó használata nem lesz elég világos. A szövegben egyszer (sajnos csak egyszer) jeleztem, de amúgy a fogalmazással szerintem elég világossá tettem, hogy itt a szociális helyzet által generált egyenlőtlenségről van szó. Amit te írsz, az az eredmények "egyenlőtlensége", egyszerűbben és szakszerűbben a szórás. Amit írsz, az igaz, és magam is sokszor leírtam, és nagyon fontosnak tartom: a magyar PISA eredmények szórása egyáltalán nem nagy, sőt. Természettudományban pedig kifejezetten kicsi. Ez tehát valóban így van. Amit én állítok, az az, hogy ezen belül, tehát a relatíve kicsi különbségeken belül a hátrányosabb helyzetű gyerekek szélsőségesen alul, a jobb helyzetűek szélsőségesen felül helyezkednek el. De a szövegben le vagyon írva, meg az ábrán is rajta van, hogy itt a varianciából az ESCS index által magyarázott hányad méri az egyenlőtlenséget, vagyis nem a szórásról van szó, hanem arról, hogy a szociális helyzet hogyan határozza meg az eredményeket.
TörlésSzerintem István is azt írta, hogy a szociális háttér jellemzésére használt érték befolyása az eredményekre a legnagyobb Magyarországon. A különbséget abban látom, hogy István ezt az oktatási esélyegyenlőtlenségek kifejeződéseként értelmezi, míg Lászlónál az oktatási egyenlőtlenséget az oktatási eredmények egyenlőtlensége jelenti. Tehát az egyik inkább az esélyek egyenlőtlenségre, míg a másik inkább az eredmények egyenlőtlenségére vonatkozik. Vagy tévedek?
VálaszTörlésPontosan. Bocs Attila! Túl gyorsan válaszoltam Lacinak, mielőtt elolvastam, amit írtál.
TörlésAzt hiszem a félreértést az egyenlőtlenségek szó használata okozza, bár az eddigi hozzászólások ezt jórészt pontosították. Az egyszerűség kedvéért a következő szóhasználatot javaslom: egyenlőtlenségek alatt értsünk különböző társadalmi dimenziók mentén mérhető teljesítménykülönbségeket, az ESCS hatást pedig tekintsük a méltányosság mértékének. A nemzetközi szakirodalomban a méltányosság azt a mértéket jelenti, amennyire egy adott oktatási rendszer képes kompenzálni a társadalmi hátrányok tanulásra gyakorolt negatív hatását. Az ESCS által magyarázott variancia éppen ezt méri, szerintem így is kell interpretálni. (Például jól magyarázza a magyar közoktatásban érvényesülő brutális szelekciós nyomást.) Attila, az esélyek egyenlősége legalább annyira vonatkozik a hozzáférésre, mint az oktatási eredményekben kimutatható hatásokra, ami elszemeteli a kifejezés tartalmát. Éppen ezért én egyáltalán nem használom az esélyegyenlőség szót.
VálaszTörlésEgyetértek Péter javaslatával! A javasolt terminológia a "laikus" olvasók számára is valóságközelibb képzetet alakít ki. A tények értelmezésében azt hiszem nincs nézetkülönbség köztünk.
VálaszTörlésEz így számomra is megnyugtató. Én is úgy látom, hogy a lényeg megítélésében nincs közöttünk különbség. Ezután én is igyekszem a "méltányosság mértékéről" beszélni. Picit furcsa, de ez nagyon sokszor így van az új és elterjesztendő kifejezésekkel.
VálaszTörlésTanárúr!
VálaszTörlésÉn ehhez semmi okosat nem tudok hozzátenni, csak okulok, ahogy általában a blogját olvasva szoktam. Köszönöm, hogy ilyeneket ír!
Szendrey Orsolya