"Tények" és interpretációik (1)

Elindítok egy új sorozatot. Grafikonokat fogok közölni, természetesen az oktatással kapcsolatosakat, és röviden kommentálom őket. Várom a reakciókat, a másfajta interpretációkat, megerősítő és megkérdőjelező megjegyzéseket.

A címben a "tények" szó azért szerepel idézőjelek között, mert nem hiszek abban, hogy léteznek abszolút objektív tények. Minden, amit annak hívunk, már önmagában interpretáció, a közlő beállítódásaitól, tudásától, akár azt is mondhatom, hogy világszemléletétől függ, hogy mi jelenik meg benne. Itt ráadásul "duplán is le kell mondanunk az objektivitásról". A grafikonokat nem én állítom elő, ezért már eredeti közlőjének választása, fogalomhasználata, lényegkiemelése is benne van az ún. "tényben". De azzal, hogy én is kiválasztom sok-sok lehetséges közül, és saját tudásom alapján interpretálom, a szubjektivitás egy második rétege rakódik rá az elsőre. De ez már csak egy ilyen műfaj.

A 2006-os PISA mérés matematika eredményeire alapozódik ez a grafikon. A résztvevő országok átlageredményét és az országok vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-jét veszi tekintetbe. Az x tengelyre az utóbbi, az y tengelyre az előbbi adat kerül, és az országok két-két adata egy-egy pontot határoz meg ebben a koordináta-rendszerben. Azt elemezhetjük, hogy az országok milyen gazdasági háttérrel "állítják elő a tudást". Fontos, hogy a pontokra illeszthető egy regressziós egyenes, amely szemléletesen azt is kifejezi, hogy legalábbis a gazdasági teljesítményéhez képest egy-egy országtól mit várhatnánk el. Lényeges kérdés, hogy egy ország az egyenes fölött vagy alatt található. Ha alatta van, akkor az az ország rosszabbul teljesített a matematika tesztben, mint az elvárható lenne tőle a gazdasági fejlettsége alapján. Ha fölötte van, akkor jobb ennél a teljesítménye. Magyarország az egyenes felett található (méghozzá statisztikailag meghatározó mértékben, az eltérés az "elvárt" értéktől szignifikáns). Ez azt jelenti, hogy a "szakadék szélére vitt", a "teljes mértékben szétzüllesztett" magyar oktatás (ezek persze nem az én értékítéleteim, csak sokszor hallom mostanában őket), ahhoz képest, hogy mennyi forrást biztosít rá a társadalom (az Országgyűlés, a kormány), meglehetősen jó eredményt ér el. Bár ez az ábra nem egészen pontosan a ráfordítások függvényében mutatja a teljesítményt, de az egy főre jutó GDP általában arányos az oktatásra fordított egy főre jutó forrással is (majd egy másik grafikonon mutatok ilyet is).

De a dolog nem ilyen egyszerű, még ha "jól is hangzik". Ugyanis az országok gazdasági teljesítménye és a tesztekben elért eredmények közötti kapcsolat nem túlságosan erős. Lehet, hogy az egyes országokban megállapítva a barna szemmel rendelkezők arányát, és hasonlóan a fenti ábrához elhelyezve az országokat egy koordináta-rendszerben, majd regressziós egyenest illesztve a pontokra, ott is az egyenes fölött lennénk, azonban azt hiszem, erre nem lenne különösebben büszke senki. A barna szeműek aránya és a tesztteljesítmény között senki nem feltételez semmilyen kapcsolatot (igen nagy valószínűséggel nincs is), ezért az "összefüggésnek" nem tulajdonítanánk különösebb jelentőséget. Az a helyzet, hogy az egy főre jutó GDP-k és a PISA eredmények közötti kapcsolat is viszonylag gyenge (ez abból is látszik, hogy a pontok meglehetősen kevéssé "illeszkednek" a regressziós egyenesre, az egyenes nem fejez ki nyilvánvaló módon egy tendenciát), és e gyengeség "arányában" kell jelentőséget tulajdonítanunk neki. Ettől függetlenül az összefüggés érdekes, "kis figyelmet" megérdemel.

(A grafikon forrása:

McKinsey&Company 2009. Detailed findings on the economic impact of the achievement gap in America's schools. McKinsey&Company, London. 14. o. Interneten 2012.09.02-án: http://mckinseyonsociety.com/downloads/reports/Education/detailed_achievement_gap_findings.pdf)