Van egy számomra (majdnem) megmagyarázhatatlan változás a NAT-ban. A természettudományos nevelés nagy részéről szóló, 2003-ban Ember a természetben nevet kapott műveltségterületet a szerzők visszakeresztelték Ember és természetre. Na, ez miért van?
Mi volt ez a történet? Az 1995-ös NAT-ban a hagyományosan a fizikai, kémiai és biológiai tantárgyakban szereplő célokat, követelményeket és tananyagot magába foglaló műveltségterület neve Ember és természet lett. Szép szimmetriában az Ember és társadalom műveltségterületi címmel. Így "működött" ez 2003-ig, amikor is a Horányi Gábor és általam irányított Ember és természet munkacsoport a NAT munkálatok során javaslatot tett a név megváltoztatására. Gondot okozott számunkra, hogy az Ember és természet név azt sugallja, hogy egyik oldalon ott van az ember, s mintegy vele szemben ott van a természet. A munkacsoportban mindenki úgy gondolta, hogy ez hibás szembeállítás, értelmetlen, nem felel meg egy korszerű, ökologikus gondolkodásmódnak, hiszen az ember a természet része, és nem helyezhető azon kívülre. Éppen a természettudományos műveltség iskolai reprezentációjával foglalkozóknak kell - gondoltuk - rámutatni egy ilyen problémára. Meg is tettük, javasoltuk az Ember a természetben nevet, amit aztán a NAT Bizottság el is fogadott, így 2003-tól 2012-ig ezen a néven megjelenő műveltségi területen belül szerepeltek a NAT-ban a természet megismerésével kapcsolatos tantervi tartalmak.
Ezt most átalkították, visszaalakították. Vajon miért? Erre nincs válasz, és ahogy a NAT körüli "diskurzust", pontosabban a diskurzus teljes hiányát figyelem, kis esélye van annak, hogy választ kapunk. (Csak zárójelben: áttételesen a NAT szerzői, vagyis az összes munkabizottság összes tagja fel lett kérve, hogy kapcsolódjék be az ezen az oldalon folyó eszmecserébe. Ez eddig még nem történt meg, ha jól látom, senki részéről. Most még arra vetek - egy kicsit - hogy a kollégák nem facebookozók. Ezért a beírásokat, a fontosabb vitákat átviszem a blogomra is, és újból megpróbálom közvetve elérni őket, hogy ha itt nem is, de tegyék meg, hogy ott hozzászólnak. Hátha az is kiderül, hogy miképpen lett az Ember a természetben névből Ember és természet. Zárójel zárva.)
Visszatérve a névreinkarnációhoz. Mivel egyelőre senki mástól nincs válasz, megpróbálok magam kreálni. Az igazat megvallva, nekem csak egyetlen magyarázat jut az eszembe. Ez a magyarázat pedig a vallásos, vagy mit is beszélek, a keresztény emberképpel kapcsolatos. A keresztény vallás(ok)ban az ember valóban nem a természet része. Isten az embert a maga képére teremtette, és felruházta sok-sok olyan tulajdonsággal, amely egyértelművé teszi - ebben a hitben - hogy az ember más, több, magasabb rendű minden más élőlénynél. Az ember nem helyezhető semmilyen értelemben ugyanoda, ahová a gombák, a növények, az állatok, és más lények helyezhetők. Vagyis van ember és van természet. Akkor legyen a neve (no nem Kecskemét) Ember és természet.
Jó kis magyarázat. Csak az a baj vele, hogy egy mára sokszorosan megkérdőjeleződött állásponttal váltja fel a tudományost. Tudom, a kreácionisták vitatják, hogy a darwini alapokon nyugvó evolúciós biológiai magyarázatok lennének az egyedül tudományosak. De szeretném felhívni minden érdeklődő figyelmét arra a nyelvi-logikai distinkcióra, hogy az Ember a természetben név nem zárja ki, hogy az embert valaki ettől még különleges lénynek tekintse, legalábbis nem annyira, mint ahogy az Ember és természet név kizárja, hogy az embert a természet részének tekintsük. Vagyis egy megengedő állásponttal szemben egy kirekesztő érvényesül.
És még valami. Számos olyan vallást ismerünk, amelyben az embernek nincs különleges státusa. Ezekben az ember valóban a természet része. Vagyis ha nekem igazam van, és vallásos okai vannak a visszakeresztelésnek, akkor itt kérem ismét egy az egyik vallást (vagy a vallások egy körét) preferáló, a többit diszkrimináló döntés született.
Kedves István!
VálaszTörlésNéhány magyarázó szó az "Ember a természetben" elnevezéshez:
1. Az "Ember a természetben" azt sugallja, hogy a vizsgálódás tárgya az ember. Ez nem felel meg a valóságnak; a fizika, a kémia, sőt, a biológia jelentős része nem irányul közvetlenül az emberre. Így ez a cím félrevezető. Természetesen mindennek van emberi vonatkozása, és a NAT-ban ez hangsúlyt is kap.
2. Az "Ember és természet" nem szembeállást, hanem mellérendelést jelez. Ennek is megvannak a korlátai, mert valóban, az ember is része a természetnek (amint az a NAT-ban is megfogalmazódik). Az elnevezés tükrözi az ember kiemelt, viszonyító szerepét. És valóban, tükörképe az "Ember és társadalom"-nak, hiszen ott is ki van emelve az ember valamiből, aminek nyilvánvalóan része.
Tehát: Az elnevezésnek semmiféle vallási alapja nincsen. Az ember kiemelt szerepe abból ered, hogy emberek vagyunk, és nem valamilyen vallási megfontolásból. A kreacionizmus emlegetése teljesen félrevezető; a NAT - az MTA állásfoglalásának is megfelelően - szigorúan evolúcionista alapon áll.
Hozzáteszem, hogy nem szabad ennek kérdésnek túlzott jelentőséget tulajdonítani. Amint a fentiekből kiderül, mindkét változat mellett és ellen is lehet érveket felhozni. Nekem jobbnak tűnik a régi-új változat, de meg tudnék békélni a közbensővel is. A lényeg a tartalom - és ez a megújult NAT-ban a korábbiaknál sokkal jobban lehetővé teszi az ember és a természet viszonyának megismerését.
Üdvözlettel,
Kertész János
Kedves János!
TörlésEzek jó érvek, valóban lehetséges értelmezések szerintem is. De lenne azért egy-két megjegyzésem.
Az "Ember a természetben" cím - én ezt mondanám - a másikhoz képest jobban sugallja, hogy a vizsgálódás tárgya az ember. De tisztán akkor sugallná, ha csak "Ember" lenne a cím. így, "Ember a természetben" alakban az ember és a természet viszonyát állítja középpontba, jelezve, hogy ennek a viszonynak igencsak meghatározó jellegzetessége, hogy az ember része a természetnek. Egy természettudományos nevelésről szóló tantervi résznek lehet ilyen súlypontja, míg elismerem, maguknak a tudományoknak nem. Miért ne lehetne egy természettudományos nevelési (tehát nem tudományos, hanem pedagógiai) programnak a tárgya az embernek és a természetnek ez a sajátos viszonya? Számtalanszor mondtuk mondták sokan, hogy az iskolai természettudományos nevelésnek tudományosnak kell lennie (és ezt persze részletesen ki lehet fejteni), de nem a természettudomány másolatának kell lennie. Ha ez esetleg elfogadható, akkor ez a súlyponteltolás is lehetséges, és akkor már az "és" vagy "ban-, ben-" probléma válik fontosabbá.
Igazad van, az Ember és természet cím valóban nem jelöl szembenállást, csak mellérendelést, itt elfogadom a kritikát. De persze - te is írod - ez különállás, amit te is korlátként említesz.
Szerintem az Ember és társadalom cím sem jó.
Elfogadom, hogy a NAT Ember és természet műveltségterületi szövegében nem jelenik meg semmilyen kreácionista, vagy vallásos magyarázat (amúgy én ennek ellenkezőjét egyáltalán nem tartanám hibának), s hogy a NAT szigorúan evolucionista alapokon áll. Ugyanakkor tudható, hogy a munkacsoport az Ember a természetben név megtartását javasolta, a változtatást a NAT Bizottság hajtotta végre. A NAT Bizottság esetében már nem vagyok teljesen biztos a szándékokban, igaz, vádolni sem akarom a testületet, számomra teljesen elfogadható lenne egy nyilatkozat, hogy a NAT Bizottság nem kívánta néhány vallás emberfogalmát tükröztetni az elnevezésben.
János! Neked jobban tetszik a régi új cím, de meg tudnál békélni másikkal is, nekem jobban tetszik az, amit 2003-ban alkottunk, és meg fogok békülni a régi újjal.
Köszönöm, hogy kifejtetted az álláspontodat.