Azt olvasni az új kormányprogramban, hogy "Teljességgel sikertelenek voltak - a szociális politikához hasonlóan kanyargós és zsákutcába vezető - iskolai integrációs kísérletek is, hiszen további leszakadást okoztak, s így növelték a társadalmi különbségeket". Nos, hát ilyen, és ehhez hasonló, szakmámat, vagyis a pedagógiát érintő állításokról, legjobb meggyőződésem szerint tévhitekről szeretnék írni én ebben a blogban (újonc vagyok!!). Nagyon érdekel mindenkinek a véleménye. (Aztán lehet, majd megbánom.)
Én nem akarok ennek a kormányprogramban helyt kapott mondatnak a hátteréről kérdezni. Tudom, hogy nincs. Semmiféle olyan empirikus kutatásról nem tudok a szakmában, amely bizonyította volna, na jó, alátámasztotta volna azt az állítást, hogy az integrációs kísérletek sikertelenek voltak, sőt, leszakadást hoztak, sőt, sőt, növelték a társadalmi különbségeket. Nem vetem fel ezt a kérdést, mert én is, ahogy néhány millióan még ebben az országban, leszoktam arról, hogy politikusokon számon kérjem állításaik fedezetét. Én csak annyit szeretnék itt leírni, hogy a helyzet éppen a programban leírtnak a fordítottja. Erre számtalan bizonyítékom van, most csak eggyel rukkolok elő.
Szokás mondani - a kormányprogrammal azonos platformra helyezkedve -, hogy az integráció azért káros, mert a gyenge tanulók lehúzzák a jobbak eredményeit. Erre van cáfolatom. Nem is akármilyen, hiszen két egész évfolyam (általános iskola hatodik és nyolcadik osztály) összes tanulójára vonatkozó, 2008-as adatokat tudok citálni. Kutatási feladatokra meg lehet kapni az Oktatási Hivataltól az országos kompetenciamérések adatait (köszönet érte), s aki tud kezelni SPSS fájlokat, megbirkózik egy kis statisztikával, az csuda dolgokat láthat bennük. Elhatároztam, megnézem, hogy a jó tanulók hol teljesítenek jobban: azokban az osztályokban, ahol nincsenek, vagy csak nagyon kicsi arányban vannak gyenge tanulók (ezeket hívom ezek után homogén osztályoknak), vagy azokban az osztályokban, amelyekben vannak, esetleg nagyobb arányban vannak gyenge eredményt produkáló tanulók (ezek lesznek itt a heterogén osztályok).
Csak nagyon röviden, és vázlatosan jelzem, hogy mi volt a módszerem. Sokféle (évfolyamonként és tesztenként 27) vizsgálatot végeztem. A vizsgálatok egyharmadában 550 ponttól felfelé tekintettem jó tanulóknak a jó tanulókat (500 pont körüli az átlag az országban). A vizsgálatok második harmadában 600 pont, míg a harmadik harmadban 650 pont volt ez a határ. Ugyanígy a 27-ből 9 vizsgálatban 450 pont volt a gyenge teljesítmény felső határa, 400 pont további 9 vizsgálatban, és 350 pont a maradék 9-ben. A vizsgálatok egyharmadában azt tekintettem homogén osztálynak, ahol 0% volt a gyenge tanulók aránya, a másik egyharmadban 10%-nál, a harmadik egyharmadnál 20%-nál húztam meg a határt. Minden módon kombináltam ezeket a választásokat, így kaptam 3×3×3 = 27-féle vizsgálatot. Minden esetben összehasonlítottam a homogén és a heterogén osztályokban tanuló jó teljesítményű diákok átlageredményeit matematikából és szövegértésből.
Nos, a hatodikosoknál a matematika tesztet tekintve a 27 vizsgálatból 4 esetben teljesítettek jobban a jó tanulók a homogén osztályokban, mint a heterogén osztályokban. Sem a hatodikos szövegértésben, sem a 10. osztály két tesztje tekintetében nem volt ilyen eset. Ha úgy tetszik, 108 vizsgálatból négy volt olyan, amelyben a homogén osztályokban tanuló jó teljesítményű diákok jobban teljesítettek, mint heterogén összetételű osztályokban tanuló társaik
De hogy ha ez nem elég valakinek: megcsináltam úgy is a vizsgálatot, hogy nem a gyenge tanulók arányát tekintettem elválasztó tényezőnek, hanem a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek osztálybeli arányát. Ismét 0%, 10%, 20%. És nem találtam egyetlen esetet sem, ahol a homogén osztályokban tanuló jobb teljesítményűek átlaga jobb lett volna heterogén osztályokban tanuló társaikénál.
Ugye érthető! Pont fordítva van. A gyengébb gyerekek jelenléte az osztályban nem csökkenti a teljesítményt, hanem növeli.
Minősítsem? Nemzeti önbecsapás? Végzetes tévedés? Nem, azt hiszem, világkép, gondolkodásmód kivetülése. Az oktatás helyzetéről alkotott, empirikusan teljes mértékben alátámaszthatatlan naiv elméletek uralkodnak a lakosság (és sajnos a szakma) nagy részében.
Nem teljesen értek egyet. Az lehet, hogy azokban az osztályokban, ahol több rosszabb tanuló van, a jobb teljesítményűek átlaga ugyanolyan, de valamennyire az elvárások is igazodnak az egész osztályhoz.
VálaszTörlésKedves sandor,
VálaszTörlésA kompetenciamérés esetén az elvárások egységesek az egész országban. Az lehet, hogy a tanulmányi eredményekre igaz az állítás, de én nem ezt néztem, hanem az objektívnek mondott (?) teszteredményeket. Mindegy milyen osztályban (heterogénben vagy homogénben) írta meg a gyerek a tesztet, az eredmények teljességgel összehasonlíthatók.
Nagyon megdöbbentőek az adatok. Mi, tanárok a zsigereinkben valahogy nem érezzük így... Nagyon kiváncsi lennék, hogy kisebb mintán (pl. az ország adatai helyett egy-egy megye (Borsod vagy Szabolcs) vagy Budapest adatait ilyen módon elemezve is hasonló eredményre jutnánk-e?
VálaszTörlésKedves Kallós Béla!
VálaszTörlésJó a kérdés. Igen, pontosan ezt az eredményt kapjuk minden magyarországi régióban. Megpróbálom feltenni a fájlt ide, csak ezt még nem csináltam, még meg kell keresnem, hogyan kell. A 600 pont felettieket néztem meg (2008-as szövegértés teszt, hatodikosok) olyan osztályokban ahol nincs egyáltalán halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, és olyan osztályokban, ahol van. A heterogén osztályokban lévő jó tanulók átlaga minden régióban magasabb volt, mint a homogén osztályokban lévő jó tanulóké.
Csináltam egy külön oldalt, ott közlöm a régiónkénti számítás ere3dményeit.
VálaszTörlés„"Teljességgel sikertelenek voltak - a szociális politikához hasonlóan kanyargós és zsákutcába vezető - iskolai integrációs kísérletek is, hiszen további leszakadást okoztak, s így növelték a társadalmi különbségeket". Nos, hát ilyen, és ehhez hasonló, szakmámat, vagyis a pedagógiát érintő állításokról, legjobb meggyőződésem szerint tévhitekről szeretnék írni én ebben a blogban.”
VálaszTörlésA kormánypogram állításával kapcsolatban (ami pl. a címben is szerepel) azt ez egy dolgot olvashutjuk, hogy elvégzett empirikus vizsgálat nem támasztja alá. Valószínűleg igaz, hogy komoly, alapos, független vizsgálat nem született Magyarországon a témában, így sem az állítást igazoló, sem az állítást cáfoló empirikus vizsgálat nem készült Magyarországon.
„Én csak annyit szeretnék itt leírni, hogy a helyzet éppen a programban leírtnak a fordítottja. Erre számtalan bizonyítékom van, most csak eggyel rukkolok elő.”
Lehet, hogy sok elő nem rukkolt bizonyíték van, de az előrukkolt nem cáfolja a kormányprogramban leírtakat.
Miért? Azért, mert másra vonatkozik. A kormányprogram állítása azt mondja, hogy a homogén módon szocializált tanulók heterogén csoportba történő integrálása sikertelen volt. Mit mond a vizsgálat? Azt, hogy a heterogén módon szocializált jó tanulók heterogén csoportban valamivel jobban fejlődtek, mint a homogén módon szocializált jó tanulók homogén csoportban. Azért ezt, mert a nagy többség valószínűleg nem váltott homogénról heterogén csoportra vagy heterogénról homogén csoportra. Tehát a vizsgálat arról a váltásról, folyamatról (!!!) nem szól semmit, ami a kormányprogramban szerepel, hanem csak egy a külön-külön létező, váltás nélküli homogén és heterogén csoportokra vonatkozó általánosítást fogalmaz meg.
(Megjegyzésemet nem az új kormánnyal való – egyébként sem létező - szimpátiám motiválta.)
Attilának igaza van. Pontatlan voltam. Ráadásul súlyos logikai hiba van a bejegyzésben, ezt Attila nem is emelte ki, pedig tehette volna. Ugyanis azt állítottam, hogy semmiféle bizonyíték, semmiféle vizsgálat nincs azzal kapcsolatban, hogy az integráció milyen eredményeket hozott, aztán meg éppen én mondom azt, hogy van számtalan bizonyítékom. Ez így teljességgel logikátlan. Elfogadom.
VálaszTörlésHogy lehetne az érvelést logikailag tisztázni? Vagy hogyan lehetne olyan állítást megfogalmazni a vizsgálat adataira építve, amely megállja a helyét? Lehet, hogy egy ilyen állítás nem cáfolja a kormányprogramban megfogalmazottakat. De a megfogalmazottak mögött jelentős okok miatt feltételezhető, integrációval szembeni álláspontot kritika alá veszi. Azt lehet tehát állítani, hogy az általam kimutatott összefüggések arra engednek következtetni (alátámasztják azt az állítást), hogy heterogén összetételű tanulócsoportokban lévő jó tanulók jobban teljesítenek, mint a heterogén összetételű csoportokban tanulók. Ez egyben alátámasztása annak a felfogásnak, hogy az ország számára hasznosabb az integráció, mint a szegregáció.
De nem akarom állításaimat teljesen elszakítani a kormányprogramban szereplő kijelentéstől. Abban egy olyan állítás fogalmazódik meg, amelyet nem támaszt alá semmilyen vizsgálati eredmény. Érdekes módon az integrációt kiterjesztő Országos Oktatási Integrációs Hálózat pedagógiai hatását vizsgáló kutatás (Kézdi Gábor és Surányi Éva munkája) hozott érveket az integráció mellett, azonban a kutatási eredményekben szereplő állítások a szakmai vitafórumokon megkérdőjeleződtek. Vagyis valóban az a helyzet, hogy nincs korrekt adatrendszer senkinek a kezében egyelőre. Amit én írtam le, az valóban csak a már kialakult heterogén és homogén összetételű csoportokra állít valamit, és nem azokról, amelyekben ilyen jellegű változások következtek be (az integráció, mint cselekvés, mint a működésmód megváltozása). Ha igaz lenne, hogy Magyarországon az elmúlt 8 évben nagy mértékű integráció ("integrálódás") volt, akkor a heterogén összetételű csoportok elsősorban ennek eredményei lennének, s akkor az én adataim mégiscsak relevánsak lennének. De nagy valószínűséggel nem ez a helyzet, az integráció Magyarországon nem egy hatalmas méreteket öltött folyamat.
Mindentől függetlenül az általam leírt eredmények érvet jelentenek az integráció mellett.
Valami miatt a heterogén és homogén szavakat mindig össze-vissza használom. Az előbbi szövegemben is egy helyen eltévesztettem. tessék úgy érteni, ahogy gondoltam. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy gondoltam.
VálaszTörlésNem akarok "kukacoskodni", de én ezt a súlyos logikai hibát most sem látom. Az eredeti bejegyzésben ugyanis nem az szerepel, hogy "semmiféle bizonyíték, semmiféle vizsgálat nincs azzal kapcsolatban, hogy az integráció milyen eredményeket hozott", hanem az, hogy "Semmiféle olyan (!) empirikus kutatásról nem tudok a szakmában, amely bizonyította volna, na jó, alátámasztotta volna azt az állítást, hogy az integrációs kísérletek sikertelenek voltak, sőt, leszakadást hoztak, sőt, sőt, növelték a társadalmi különbségeket". Tehát itt csak arról van szó, hogy "olyan" kutatások nincsenek, amelyek a kormányprogramot alátámasztanák, ettől még a kormányprogramot cáfoló kutatások logikailag lehetnének (lehettek volna).
VálaszTörlés„A gyengébb gyerekek jelenléte az osztályban nem csökkenti a teljesítményt, hanem növeli.”
VálaszTörlésÉrdekes lenne esetleg azt is megnézni, hogy a „jobb” tanulók jelenléte hogyan befolyásolja a gyengébb eredményűek teljesítményét. Ez esetben ugyanis az önértékelésre esetleg negatívan hathat, hogy a gyengébb tanuló megtapasztalja a jó tanulók és saját teljesítménye közötti nagy különbséget.
Ezzel összefüggésben idézek Szenczi Beáta írásából:
„Marsh (1987) rámutatott arra, hogy az énkép nem értelmezhető és vizsgálható megfelelő módon anélkül, hogy figyelembe vennénk a referenciakeretek jelentőségét annak működésében. Azonos objektív tulajdonságok és teljesítmények eltérő énképhez vezethetnek annak megfelelően, hogy az egyén milyen referenciakeretet vesz alapul, amikor értékeli önmagát (Marsh, 1987). Két hasonló képességekkel rendelkező tanuló például teljesen eltérően értékelheti magát, ha az egyikőjük egy kizárólag jó képességű gyerekekből álló osztályba jár, míg társa egy mérsékelten jó képességű osztályba. A szociális összehasonlításban szerepet játszó referenciakeret e hatását nevezi iskolai keretek között Marsh (1984) Nagy Hal Kis Tó (Big Fish Little Pond) hatásnak. Ennek lényege, hogy a tanulók a saját teljesítményüket a társaik eredményeikhez viszonyítják, és a társas összehasonlítás során kialakult benyomást építik be énképükbe. Negatív Nagy Hal Kis Tó hatásról akkor beszélünk, ha hasonló képességű tanulók negatívabb énképpel rendelkeznek, ha jobb képességű társaikhoz hasonlítják magukat, míg a Nagy Hal Kis Tó Hatás pozitív, mikor ugyanezen tanulók énképe pozitív irányba fejlődik, ha saját teljesítményüket a rosszabb képességű tanulókéval mérik össze (Marsh, 1987). Bár a Nagy Hal Kis Tó effektus hatását ez idáig csak a tanulási énképpel kapcsolatosan mutatták ki, feltételezhető, hogy más keretek között az énkép egyéb komponenseire is befolyással lehet.”
http://www.iskolakultura.hu/iol/iol2008_2_104-118.pdf
Nem állítom, hogy „jó” pedagógiával nem alakulhat ki mindenkinél pozitív énkép, de integráció előtt az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket célszerű megvizsgálni. Célszerűnek tűnik, hogy minden integrációs kísérletet előzetesen, egyenként alaposan megvizsgáljunk, megbeszéljünk, nézzük meg, hogy az elméleti és személyi feltételek megfelelőnek tűnnek-e. Szerintem ez segíthetné elő a valóban sikeres integrációs gyakorlatok kialakulását.
Én Istvánnal abban értek egyet, hogy a jó képességű, de nem megfelelő szociokultúrális háttérrel rendelkező gyerekek húzzák fel az alsó öt százalékot. Azt hiszem, hogy a szelektív iskolarendszer miatt rengeteg értékes gyerek veszik el. Nem hiszem, hogy a gyengébb átlageredménnyel rendelkező iskolákban jobb tanárok vannak. (Menekül aki tud.) Abban viszont lehet valami, hogy jobban rákényszerülnek arra, hogy a hagyományos módszerek helyett mást válasszanak.
VálaszTörlésVan e olyan vizsgálat magyarországon ami arra ad választ, hogy milyen a tanárok szelekciója? Kontraszelektált iskolába kontraszelektált tanárok tanítanak?
Asztalos György
Mindenekelőtt szeretném megérteni ezeket az érdekesnek tűnő eredményeket. (Jó lenne a számokat is látni, minél "nyersebb" állapotban)
VálaszTörlés>Nos, a hatodikosoknál a matematika tesztet tekintve a 27 vizsgálatból 4 esetben teljesítettek jobban a jó tanulók a homogén osztályokban, mint a heterogén osztályokban.
-Ezt hogy kell érteni? Magasabb volt a pontátlaguk?
Merthogy ha egy Gauss-görbét jobbra tolok, akkor abból nem feltétlenül ez az eredmény lesz. (Az okosakból még okosabbak lesznek, de közvetlenül a ponthatár fölé csúszik nálunk több nem-annyira-okos diák, így az átlag nem biztos hogy emelkedik, ez gyanús, hogy attól függ, hogy a görbének melyik szakaszán vagyok, és mennyit tolok rajta.)
-Elkészült a vizsgálat tükörképe is? Tehát hogy a gyengébb tanulók gyengébbek/jobbak a homogén/hetrogén csoportokban?
-Ha jól értem, az adott mérés teljes volt, tehát minden tanuló adatai rendelkezésre állnak, és osztályokat (nem iskolákat) hasonlított össze a vizsgálat. Az osztálylétszám hatására történt becslés? Mert ugye az is triviális, hogy egy ha ugyanabból a sokaságból veszünk egy nagyobb mintát, akkor a nagyobb mintában több a kimagasló és a lemaradó is.
hibajavítás
VálaszTörlésnálunk több -> náluk több