tag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post9031721114172626478..comments2023-12-17T15:29:52.262-08:00Comments on Nahalka István blogja: "Tények" és interpretációik (2)Nahalka Istvánhttp://www.blogger.com/profile/15935189898919211710noreply@blogger.comBlogger8125tag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-8954234322382593272012-09-28T09:44:02.427-07:002012-09-28T09:44:02.427-07:00Tanárúr!
Én ehhez semmi okosat nem tudok hozzáten...Tanárúr!<br /><br />Én ehhez semmi okosat nem tudok hozzátenni, csak okulok, ahogy általában a blogját olvasva szoktam. Köszönöm, hogy ilyeneket ír!<br /><br />Szendrey OrsolyaSzendrey Orsolyanoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-997062513518652832012-09-21T09:40:08.142-07:002012-09-21T09:40:08.142-07:00Ez így számomra is megnyugtató. Én is úgy látom, h...Ez így számomra is megnyugtató. Én is úgy látom, hogy a lényeg megítélésében nincs közöttünk különbség. Ezután én is igyekszem a "méltányosság mértékéről" beszélni. Picit furcsa, de ez nagyon sokszor így van az új és elterjesztendő kifejezésekkel. Nahalka Istvánhttps://www.blogger.com/profile/15935189898919211710noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-77849522135943409962012-09-21T09:12:53.871-07:002012-09-21T09:12:53.871-07:00Egyetértek Péter javaslatával! A javasolt terminol...Egyetértek Péter javaslatával! A javasolt terminológia a "laikus" olvasók számára is valóságközelibb képzetet alakít ki. A tények értelmezésében azt hiszem nincs nézetkülönbség köztünk.Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/07299670674512791899noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-38860815979274835312012-09-21T08:34:11.727-07:002012-09-21T08:34:11.727-07:00Azt hiszem a félreértést az egyenlőtlenségek szó h...Azt hiszem a félreértést az egyenlőtlenségek szó használata okozza, bár az eddigi hozzászólások ezt jórészt pontosították. Az egyszerűség kedvéért a következő szóhasználatot javaslom: egyenlőtlenségek alatt értsünk különböző társadalmi dimenziók mentén mérhető teljesítménykülönbségeket, az ESCS hatást pedig tekintsük a méltányosság mértékének. A nemzetközi szakirodalomban a méltányosság azt a mértéket jelenti, amennyire egy adott oktatási rendszer képes kompenzálni a társadalmi hátrányok tanulásra gyakorolt negatív hatását. Az ESCS által magyarázott variancia éppen ezt méri, szerintem így is kell interpretálni. (Például jól magyarázza a magyar közoktatásban érvényesülő brutális szelekciós nyomást.) Attila, az esélyek egyenlősége legalább annyira vonatkozik a hozzáférésre, mint az oktatási eredményekben kimutatható hatásokra, ami elszemeteli a kifejezés tartalmát. Éppen ezért én egyáltalán nem használom az esélyegyenlőség szót.Radó Péterhttps://www.blogger.com/profile/06732673212800870489noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-19282565929169218932012-09-21T07:39:31.947-07:002012-09-21T07:39:31.947-07:00Pontosan. Bocs Attila! Túl gyorsan válaszoltam Lac...Pontosan. Bocs Attila! Túl gyorsan válaszoltam Lacinak, mielőtt elolvastam, amit írtál.Nahalka Istvánhttps://www.blogger.com/profile/15935189898919211710noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-37411702461338110132012-09-21T07:38:38.795-07:002012-09-21T07:38:38.795-07:00Laci! Amikor megírtam a bejegyzést, gondoltam rá, ...Laci! Amikor megírtam a bejegyzést, gondoltam rá, hogy az "egyenlőtlenség" szó használata nem lesz elég világos. A szövegben egyszer (sajnos csak egyszer) jeleztem, de amúgy a fogalmazással szerintem elég világossá tettem, hogy itt a szociális helyzet által generált egyenlőtlenségről van szó. Amit te írsz, az az eredmények "egyenlőtlensége", egyszerűbben és szakszerűbben a szórás. Amit írsz, az igaz, és magam is sokszor leírtam, és nagyon fontosnak tartom: a magyar PISA eredmények szórása egyáltalán nem nagy, sőt. Természettudományban pedig kifejezetten kicsi. Ez tehát valóban így van. Amit én állítok, az az, hogy ezen belül, tehát a relatíve kicsi különbségeken belül a hátrányosabb helyzetű gyerekek szélsőségesen alul, a jobb helyzetűek szélsőségesen felül helyezkednek el. De a szövegben le vagyon írva, meg az ábrán is rajta van, hogy itt a varianciából az ESCS index által magyarázott hányad méri az egyenlőtlenséget, vagyis nem a szórásról van szó, hanem arról, hogy a szociális helyzet hogyan határozza meg az eredményeket.Nahalka Istvánhttps://www.blogger.com/profile/15935189898919211710noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-83536538111080698162012-09-21T06:30:29.079-07:002012-09-21T06:30:29.079-07:00Szerintem István is azt írta, hogy a szociális hát...Szerintem István is azt írta, hogy a szociális háttér jellemzésére használt érték befolyása az eredményekre a legnagyobb Magyarországon. A különbséget abban látom, hogy István ezt az oktatási esélyegyenlőtlenségek kifejeződéseként értelmezi, míg Lászlónál az oktatási egyenlőtlenséget az oktatási eredmények egyenlőtlensége jelenti. Tehát az egyik inkább az esélyek egyenlőtlenségre, míg a másik inkább az eredmények egyenlőtlenségére vonatkozik. Vagy tévedek? Attila Pihelevicshttps://www.blogger.com/profile/08055609848355261849noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4494881209492573843.post-7278751923997415312012-09-21T05:20:54.215-07:002012-09-21T05:20:54.215-07:00Kedves István!
"Sajnos" nincs igazad! Az...Kedves István!<br />"Sajnos" nincs igazad! Az idézett grafikon ugyanis nem azt mutatja, hogy "Magyarországon ....szélsőségesen nagyok az oktatási egyenlőtlenségek. Ez a grafikon azt mutatja, hogy a szocioökonómiai státusz befolyása a PISA matematika teljesítményekre Magyarországon a legnagyobb. <br />Egyébként pedig az oktatási egyenlőtlenségekről a következőt írja a PISA 2009 jelentés:<br />A percentilisek alkalmazása révén leválasztható a képességeloszlásról a tanulók legjobb és leggyengébb 5%-a, és így egy olyan képességtartományhoz jutunk, amelynek szélessége jól jellemzi, milyen fokú az egyenlőtlenség egy adott oktatási rendszeren belül. Korea (differencia: 266 pont), Finnország (294 pont), Észtország (277 pont), Sanghaj (270 pont), Hongkong (287 pont) és Kanada (292 pont) természettudományi oktatása egyszerre magas színvonalú és kiegyensúlyozott, hiszen úgy értek el kiemelkedő eredményt, hogy<br />közben a diákok zömének képessége egy viszonylag<br />szűk tartományon belül marad.<br />A magyar természettudományi oktatás a diákok<br />széles körének biztosít megfelelő minőségű tudást, ám az ezt jelző keskeny képességeloszlás ( 288 pont) az előző bekezdésben említett országoknál szerényebb átlageredmény körül valósul meg (503 pont).<br />Tehát Magyarországon kicsi a tanulók teljesítménye közötti különbség, csak ezt a relatíve kicsi kölönbséget a szocioökonómiai státus nagyon durván meghatározza.<br />Egyébként a '90-es évek elején készült IALS vizsgálat (26 - 65 évesek olvasásértése) ugyanezt mutatja. <br />Üdvözlettel:<br />Környei LaciAnonymoushttps://www.blogger.com/profile/07299670674512791899noreply@blogger.com